Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
139 A hővízi tündérrózsa Hév vízen és a megfejtése. nílusbeli. Ez is nevezetes kapcsolat Kelet-Indiával, de egyszersmind világos bizonysága, hogy a N. Lotus meleg vizet kedvel s ezért nem terem meg akármely európai vízben. A hó'vízben szó'rösségre szüksége nem lévén, lehet, hogy éppen a hőfok nem engedi kifejlődni vagy korán mintegy leforrázza róla. Negyedik kulcs az autor idézetei. LINNÉ számbavehető idézete rövidítve: iN. Indica crenata, flore pleno candido» PLUK. Almagestum. 1796. 267. «7V. Indica tuberosa foliis per marginem crenatis, fl. incarnato seu Lotus Aegyptia THEOPHRASTI» Burm. Zeyl. 173. «N. Aegyptiaca alba » MORIS. Hist. III. 513. «N. Malabarica alba» MORIS . Hist. 512. E szerint a «Species plantarum» (1753) előtt LINNÉ ismét kiválóan indiai, malabár fehér tündérrózsát értett a N. Lotus alatt, de a régibb idézetekkel a pirosasvirágú egyptomi lótuszt is hozzá foglalta. Ha a «Species plantarum» és LINNÉ munkáinak többi idézetét is mérlegeljük, megint csak azt tanuljuk, hogy LINNÉ a kiválóan indus és malabári növényhez SLOANE nyomán még nyugat-indiai fajt is hozzácsatolt. Ötödik kulcs végre a megnevező herbariumi növénye. LINNÉ herbariumi növénye felől FLATT KÁROLY 1 kérdezősködött s Londonból azt az értesítést kapta, hogy LINNÉ herbáriumában Nymphaea Lotus néven kétféle növény van, t. i. N. Lotus autorum meg a N. odorata AIT. Az elsőhöz nincs feljegyezve, honnan való. FLATT csak gyanítja, hogy egyptomi. A N. Lotus értelmezése közben e szerint a LINNÉ herbariumi példája cserben hagy. De a N. odorata lehet csak később került a N. Lotus mellé LINNÉ herbáriumába. Látjuk ezekből, hogy LINNÉ első sorban és nagyobbrészt kelet-indiai és ceyloni növényt nevezett N Lotus-nak, melylyel azonban a nilusbeli, valamint a magyar hővízi tündérrózsa is teljesen megegyező. Kisebbrészt hasonló, de systematikailag mégis különböző amerikai tündérrózsát is összefoglalt vele, t. i. a N. ampld-t, SALISBURY , Paradisus 1805. No. 14, Annál. bot. II. 1806, 73 sub Castalia, DC. Syst. II. 54, vagyis SLOANE-nak nyugat-indiai N. Indicá-]áX.. 2 A N. Lotus L. LINNÉ megalapítása szerint kétségtelenül species mixta (összezavart faj) s volt és lesz botanikus, a ki ezért a név elejtését kívánja. Ilyen új név a N. Aegyptiaca OPIZ 1824 és SIMK. 1890. 3 Magam, míg a kelet-indiai helyről meg nem győződtem, a Castalia mystica nyomán N. mysticá-nak neveztem. N. Lotus L. név azonban nagyobbrészt (pro maiore parte) a keletindiai meg a nilusbeli tündérrózsára és csak kisebbrészint (pro minore parte) vonatkozván a nyugatindiaira, a pro maiore parte nyomán mégis inkább fenntartható, fenn már azért is, mert a mythosi lótuszvirágnak is megfelelő. A ki a név teljes elejtését kívánná, a hővízi tündérrózsát az elsőbbség nyomán ismét csak N. mysticd-nak fogja nevezni. A systematical parancsolatok segítségével, de kiváltképen RHEEDE munkájának és képének a kulcsával oda jutottunk, hogy LINNÉ-nek kelet-indiai lótusza az, mely a nagyváradi hó'vízben meg a Nílusban is terem. A nilusbeli lótusz szőrezetét számon kívül hagyhatjuk, mert különben is nagyon is lekopó félben van, alig látni. Lehet, hogy a meztelen alak (N. thermalis DC.) is csak korán lekopaszodott, sőt 1 Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz, 1895. 105. old. 2 N. Indica fl. candido, folio in ambitu serrato, SLOANE: Catal plant. JamaicSt, 1696. 120., Hist. 252. — N. foliis amplioribus, profundae crenatis, subtus areolatis, B ROWN : Jam. 343. 3 Lásd Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz, 1894. 152. old.
