Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
136 mint a közművelődésnek egyik szentségét az emberiség történetében; ha tudjuk, minő régóta s mennyi népet örvendeztetett már gyönyörű virágával. A vízi virágok legnagyobbjai, a hullámrózsák (Hydropeltidinae) az ókori, indus és egyiptomi népek életébe és mythologiájába élénken játszottak bele. A hullámrózsák közkedveltségének, hitregéjének és szentesítésének forrása az a vidék, a honnan az emberiségnek ismert kulturája megindult: Ázsia déli részének felföldje. A hitregéjével és kultuszával a nevének (lótusz) is együtt kellett terjedni. SPRENGEL 1 szerint a lótuszvirágot az indus mesék gyakran emlegetik. A Victoria regia ismerete nem ilyen régi, HÄNKE Dél-Amerikában 1801-ben födözte fel, de ha ott a nép közt kutatnánk, bizonyára sok szép népieset és hitregéset tudhatnánk meg róla. Az amerikai virág azonban nagyszerűségével és pompásságával szintén hat ránk, de még sem annyira, mint a közművelődésünkkel összeforradt keleti virágok. Európában a Nymphaea alba (fehér tündérrózsa) a német, svéd és norvég nép életébe szintén belejátszott, később a varázsolásban jutott neki szerep. Ez pótolja Európában, hazánkban meg a Balatonmellékén a meleg vidék többtagú Nymphaeaceá-it, de szebb a rózsafuvallatú N. Lotus L. ( Castalia mystica SALISB.). A tündérrózsa mystikus hatása hazánkat, úgy látszik, inkább elkerülte, mint a megbecsülése és kedveltsége régen elmosódott volna. Én nem jutottam nyomába, hogy népünk életében az ősi tisztelete valami nyomot hagyott volna. Az egri «melegvízi nimfák» nem virágra vonatkoznak. A magyar nép a puszták neveltje, innen hozta magával az egyszerű árvalányhaj szeretetét, de a víz meg a hullámrózsa szellemi világában nem keltett nagy érdeklődést, nem vésett maradandó nyomot. Az alföldi nép, ARANY és PETŐFI kivételével, a természet szépségeiért, a délibábért se nagyon lelkesedik, 2 hiszen emezt inkább boszorkányosnak gondolja és saját nyelvén déli bábá-nak nevezi. Népünk a tündérrózsán meg a habrózsán, saját elnevezése nyomán, a vízi tök-nél vagy tökincs-nél semmi fönségesebbet nem lát. DIÓSZEGI és FAZEKAS a latin nevéről csak nimfá-nak nevezte, mystikusabb neve tőlem ered. 3 Népünk előtt való ismeretlensége, valamint hogy Európa nagy területén belül a N. thermalis csak Nagyváradon terem, elegendő magyarázata, hogy nem nagyon régi ültetett virággal van dolgunk, a melyet mint nem eredeti hazai növénypolgárt, de képzelt endemikus ritkaságot újabban e tekintetből meg nem érdemelt magasztalásban részesítette és csaknem bálványnyá avatta a könnyenhivőség. Hát csakugyan a nílusi lótusz díszlik most már három hővizünkben ? Erre kielégítő feleletet csak a systematikai megfejtés nyújt, de ez a lótusz történetére is elegendő világot vet. A növénygeografiai ismeret, a fajfogalom, systematika és nomenklatura újabbkori tisztulásával alapos kétség merült fel, melyik a LINNÉ Nymphaea lotus-a, flóránkat illetőleg pedig a szükség sürgeti, mint viszonylik a N. thermalis a systematikailag tisztázott N. Lotus-hoz. E fejtegetésünk kissé eltérít a Balatontól, egész Kelet-Indiába vezet, de e nélkül nem lehet tudni, mi hát igazán a hévvízi tündérrózsa, mit ültettek a Hévvízbe, bennszülött növénysajátságunk-e vagy ültetés maradéka ? A hővízi tündérrózsa rendszertani nevének megállapítása érdekéből szükséges előre bocsátani, hogy más a művelődéstörténeti és más a systematikai kutatás és 1 Geschichte der Botanik I., 1817. 27. old. 2 V. ö. A magyar Alföld egyhangúsága és pirossága. Földrajzi Közi. 1885. 590—92. old. 3 THOMÉ növénytanának első- magyar kiadása 103. old. (1872) tündérike, a harmadik kiadás 198. (1886.) old., tündérrózsa, habrózsa. Hullámrózsa, Lexik. IX., 1895. 459. old.
