Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
137 A hővízi tündérrózsa Hév vízen és a megfejtése. megítélés. Amannak a kutatásakor és czéljaira felhasználhatunk mindent, a mi nyomra vezet és útba igazít s visszamegyünk addig, a mennyire csak lehetséges. Hogy mi tehát a lótuszvirág, arról műveló'déstörténetileg, irodalmilag, nyelvészetileg stb. hosszasan lehet vitatkozni. Ámde ez a systematika szabályain nem változtat. A systematikai faj név megállapításának határ van szabva. Ez a LINNÉ «Species plantarum»-a első kiadásának a keltje (1753) meg a prioritás azaz elsőbbség. Systematikailag a növényfajt csak LINNÉ - Species plantarum»-ának I. kiadásától számítjuk. Ez a faj megalkotásának elfogadott első forrása. A mely növénynek nomenklatúráját és faji létét ebből a munkából biztosra megállapíthatjuk, azt előbbi munkákból, különösen a patres-éből történetileg ugyan tanulmányozhatjuk, tanulmányunk szép eredményre is vezethet, de ez a «Species plantarum»-nak jól megszilárdított nevén nem változtat. A régebbi forrás, leírás és jelölés vagy más magyarázat a fajt megvilágosíthatja, helyes megfejtésére rávezethet, a mint hogy LINNÉ is fölhasználta. De ha most az antelinnaeanus forrásokból más eredményre jutnánk is, mint a hogy LINNÉ valamely fajt meghatározott, ez legfeljebb Linnére háromlik vissza, hogy nem pontosan járt el, de a faj neve marad. Fajnevet a «Species plantarum»-nál régebbi munkában tehát nem keresünk. Lehet benne, mint a hogy van is, nagyon találó név, de ha LINNÉ fajnévnek le nem foglalta, vagy később más botanikus más új növény nevéül nem értékesítette, a LINNÉ előtt kelt, megfelelőbb név a már szabályszerűen megnevezett növényfaj nevéül használatba nem vehető, valamint a későbben is máskép megnevezett növény systematikai nevét félre nem szoríthatja, csak mint oda vonatkozó név (synonymon) idézhető. Még ha LINNÉ előbb jól értelmezett is valamely megnevezett fajt, de ha a «Species plantarum»-ában kétségtelenül fölismerhető megvilágosítással más fajt nevezett úgy, akkor nem az előbbinek, hanem a «Species plantarum»-ban leírottnak van a léte biztosítva. A hővízi tündérrózsának már jóval LINNÉ előtt több jellemző neve volt: lotus Aigyptia THEOFRASTUS-nál, PuNius-nál és ALPiNO-nál, lotos Aigyptios HERODOTUSnál, lotus Nilotica pLUKENET-nél és STAPEL-nél 1 Nymphaea Malabarica RAius-nál és MoRissoN-nál, de e neveknek a N. Lotus fölött systematikai elsőbbsége nem lehet. Mind a lótuszvirágnak történeti neve, de nem systematikai neve. Különben folytonos változtatás, felforgatás lenne a növényneveknek megállapított sorozatában. Szükséges másodszor a kétes faj megfejtése kulcsának a következő öt pontjával megismerkedni. A kétes faj megfejtésekor mindenek előtt mértékadó KERNER ANTALnak levélbeli közlése 2 szerint az autor szava, vagyis a növény leírása, ezután a kép, a melyet az autor is sikerültnek mond, harmadszor a növényfajnak az autor megjelölte termőhelye, negyedszer az autor idézetei és csak ezután tekintjük ötödiksorban az autor növényét. KERNER a specimen authenticum-ban vagyis az autor növényének hitelességében nem sokat bízott, mert valóban több kézen vagy nagyobb herbáriumban gyakran elcserélődött, összetévesztődött, vagy maga az autor is összekeverte, vagy a leírt faj közé hasonló más eltérést is közzé tett, a mint pl. WILLD EN ow herbariuma igazolja. Az is bizonyos továbbá, hogy BESSER, REICHENBACH pater, BERTOLONI, PARLATORE, BOREAU, SCHLEICHER, SCHUR, SCHOTT és más gyakran egész különböző növényt bocsátott forgalomba, mint a mely az eredeti leírásnak 1 S TAPEL : Theophrasti Hist, plant. 1644. 450. old. 2 1877. decz. 27. — Természettud. Közi. 1896. 43—44. old.
