Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Nagy-Berek. 129 mint egyébütt a nádasnak; általában az egynemű nádon kívül kevésféle füve van, csak a szélén, a hol a verőfény jobban éri, élénkül meg jobban a virágtarkaság. A berek vagyis nádas nem is növényzetének különféleségével és változatosságával, hanem mint őskori növényképződmény nagyterjedelmű egyneműségével, sokaságával, monotonságával és sajátságos susogásával hat az emberre. A Nagy-Berek nádasa a leapadt fenéknek régi, de legutolsó növényszövetkezete. A somogyi völgyekben és tágasabb síkon, a míg természetszerűen jól ki nem szikkadt, s a míg a szántó eke bántatlanul hagyta, legutóljára olyan vegetatió virult, azután pusztult el, a minő most a Nagy-Berek nádasa, vagyis a somogyi lapályok régebbkori növényzetének maradéka. A berket Kéthely körül, a régi rétség ősi temetőjében, a szárítás meglehetősen átalakította, a közönséges és nálunk ubiquista tavi növényei közül legfeljebb a Scutellaria galericulatáA, a Hippuris vulgaris-t, meg a Cirsium brachycephalum-o\. említhetem meg. Érdekesebb a száraztalajú tölgy erdeje (Quercus Robur) fekete gyűrűvel, zanótokkal, szederrel, az erdő talaján számos apró Galium Anglicum-ma\. Több érdemesebb füvet lehetett látni Sári és Tót-Szent-Pál nádasának szélében : Typha angusti- ct latifolia (gyékény), Cladium Mariscus, Stachys palustris, Ranunculus lingua, Cirsium brachycephalum, Lycopus Europaeus, Scutellaria galericulata, Hippuris vulgaris, Sparganium ramosum, Pulicaria dysenterica, Urtica galeopsifolia, Lythrum salicarium, Epilobium hirsutum var. adenocarpum, Sagittaria sagittaefolia (31. ábra) és var. tenuiloba. Egy helyen sajkával a nádas vizébe is jó messzire bele eveztünk, de a sárga hínárvirágnál meg a békatutajnál egyéb a nádas vizében nem volt. A Berek nádasában több helyen tiszta víztükör is van fehér tündérrózsával, habrózsával ( Nuphar luteum és N. sericeum), Ranunculus paucistamineus-sza1. POKORNY a kéthelyi nagy csatorna mellett lelte az Urtica galeopsifoliá-t, de a tőzeget nem alkotó vízi füveknek, a melyeket a Bonplandia 1860. évf. 152. stb. old. dicsér, nagyszerűsége ma már oda van. A Nagy-Berek nádasában a zsombék, a Carex stricta alkotta kéveszerű tőzegtuskó is gyakori volt, tetején szép zöld pázsitkoronájával. A hol lehetett, legeltették, ma a nagy része a lecsapolással elpuszlult. A Nagy-Berek ma a somogyi nép legelője, néhol a tőzegét ássák és használják. Kisebb-nagyobb vízmedencze és nádas ingovány a déli parton még több helyen van, nevezetesen Fonyódfalú, Boglár és Csehi között (fonyódi bozót, Ordaberek, Öregtó, Tarhány vagy Csehitó, Csehi berek), továbbá Lelle és Őszöd mellett, valamint Szántód állomása meg a benczések majorsága között, Siófokon a Sóstó és Sió-bozót. E helyek környéke nád és sás, vizében pedig már május elején a fehér tündérrózsa, a kéttanyás göcsfű, a Roripa amphibia, a mérges boglárka ( Ranunculus sceleratus var. heterobios) stb. virít. A berek fája a hamvas fűzfa (rekettye, Salix cinerea), továbbá az enyves égerfa. Emezt ezen a vidéken, sőt túl a Dunán másutt is, berekfa-nak 1 híják s ez a neve e kis fának, a berek-nek helyi értelme nyomán, itt szülemlett meg. 1 SZILY K.: Természettud. Közi. 1886. 346. old. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II köt. 2. rész 2. szakasz. 9
