Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

130 Tőzeges rét vagy réti láp. XVIII. FEJEZET. TŐZEGES RÉT VAGY RÉTI LÁP (PRATUM TURFOSUM). A Balaton mellékén a kemény part meg a víz között az ellentét meglehetó's nagy és merev, részbeli okozója is lehet, hogy a 86—89. old. említett füvek e parton mért hiányzanak. A leapadt fenék, kivált a déli parton, hamar kiszárad, a part mentén elmocsarasodás alig marad, annál kevésbbé maradhatott fenn vagy képződik nevezetesebb ingovány, de a mocsári jellemző növényzet is a fogyatékán van. A víz partja, a hol nádas nincs, kivált a siófoki meg a somogyi, úgyszólván meztelen, kevésfajta nedves réti fű növi be* A tó parti vizében is aránylag csekély a virágzó növény, hogy a part talaját valami mocsári növényformatiónak lassanként előkészítené. A kavicsos vagy homokos part leapadás után ugyancsak puszta marad és az iszapján vagy a kavicsa között lassanként telepedik meg a parti közönségesebb növény. Ma a leapadt parton ezt tapasztaljuk. Az állandó elmocsarasodásnak más okozói vannak. A nádas, a berek meg a réti láp nem könnyen szárad ki, itt a növényélet és növényszövetkezés (formatio) hosszú időre van biztosítva, hacsak mesterséges csatornázás a kiszáradást hamarosan nem kényszeríti. Itt a talaj részecskéi szorosan össze nem függenek, a víz vagy állandóan rajta marad, vagy a földje alulról nedvesedik, vagy a kifakadó forrás öntözi és tartja nedvesen. Ez az állandó növényszövetkezet életének és hosszú idei fönmaradásának kedvező. A bakonyi part közel és helyenként meredeken emelkedik a tó vize fölött, nagy és állandó elmocsarasodás itt nincs, hanem száraz legelő, szőllő vagy más termőföld. Kenese és Aszófő közt, innen tovább csaknem Badacsony-Tomajig tágasabb és nedves-talajú völgyképződés nincs. E vidéken a séd se okoz számítható elázást. Erre, északkeletnek, láp, tőzeges rétség nincs. Ellenben Tihanyt és Aszófőt nem régi nedves rét választja el s az aszófői séd nedvesíti; talán v.laha víz hullámzott rajta, a mikor Tihany még valóságos sziget volt (90. old.). Kis-Eörs és Badacsony-Tomaj közt kisebb lapály nyúlik be észak (Gulács) felé Ilyen a Szigliget és Tapolcza lápos teknője is. a melyből hajdan a Badacsony, a Szt-Györgyhegy meg a Szigliget mint sziget tornyosodott ki. Hasonló helyek vannak a Balatonra nyiló sédek széles völgysíkjain a Sági puszta, Dörgicse és Tagyon, Balatonfüred, Arács és Csopak mellett. Ilyen helyen a talaj meg a part öble soká vizes marad, jobban elmocsarasodhatik, hosszabb időre állandóbb vegetatió telepedhetik meg s többféle növény seregesen terem rajta. Láp- és tőzegképződés a Balaton partmellékének délnyugati részén volt A Balatonnak egykori sokkal nagyobb vízterületéből, mely valaha Somogy és Zala mai termékeny völgyei fölött hullámzott, nagysokára, nagyobb apadás és változások után, hegyi és völgyi zárt vízmedenczék, nyomukban pedig mohás, süppedős lápok alakultak. A lápos vidéket nagyszerű mocsári vegetatiójával végre a kultúra lecsapolással és gazdasági fölhasználással századunkban nagyrészt kiszárította, az ezredévek alatt felhalmozódó növényhulladék sírját ma a tőzegásással bontják fel, a régen pihenő holt tetemet pedig mint tőzeget hamvasztják el. A somogyi és bakonyi part közt e tekintetben is tetemes különbség van. Somogy partján, a homokturzáson túl nádas berek keletkezett, Zalában inkább hegyi-természetű láp maradt.