Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

130 Tőzeges rét vagy réti láp. XVIII. FEJEZET. TŐZEGES RÉT VAGY RÉTI LÁP (PRATUM TURFOSUM). A Balaton mellékén a kemény part meg a víz között az ellentét meglehetó's nagy és merev, részbeli okozója is lehet, hogy a 86—89. old. említett füvek e parton mért hiányzanak. A leapadt fenék, kivált a déli parton, hamar kiszárad, a part mentén elmocsarasodás alig marad, annál kevésbbé maradhatott fenn vagy kép­ződik nevezetesebb ingovány, de a mocsári jellemző növényzet is a fogyatékán van. A víz partja, a hol nádas nincs, kivált a siófoki meg a somogyi, úgyszólván meztelen, kevésfajta nedves réti fű növi be* A tó parti vizében is aránylag csekély a virágzó növény, hogy a part talaját valami mocsári növényformatiónak lassan­ként előkészítené. A kavicsos vagy homokos part leapadás után ugyancsak puszta marad és az iszapján vagy a kavicsa között lassanként telepedik meg a parti közönségesebb növény. Ma a leapadt parton ezt tapasztaljuk. Az állandó elmocsarasodásnak más okozói vannak. A nádas, a berek meg a réti láp nem könnyen szárad ki, itt a növényélet és növényszövetkezés (formatio) hosszú időre van biztosítva, hacsak mesterséges csatornázás a kiszáradást hama­rosan nem kényszeríti. Itt a talaj részecskéi szorosan össze nem függenek, a víz vagy állandóan rajta marad, vagy a földje alulról nedvesedik, vagy a kifakadó forrás öntözi és tartja nedvesen. Ez az állandó növényszövetkezet életének és hosszú idei fönmaradásának kedvező. A bakonyi part közel és helyenként meredeken emelkedik a tó vize fölött, nagy és állandó elmocsarasodás itt nincs, hanem száraz legelő, szőllő vagy más termőföld. Kenese és Aszófő közt, innen tovább csaknem Badacsony-Tomajig tága­sabb és nedves-talajú völgyképződés nincs. E vidéken a séd se okoz számítható elázást. Erre, északkeletnek, láp, tőzeges rétség nincs. Ellenben Tihanyt és Aszófőt nem régi nedves rét választja el s az aszófői séd nedvesíti; talán v.laha víz hullámzott rajta, a mikor Tihany még valóságos sziget volt (90. old.). Kis-Eörs és Badacsony-Tomaj közt kisebb lapály nyúlik be észak (Gulács) felé Ilyen a Szigliget és Tapolcza lápos teknője is. a melyből hajdan a Badacsony, a Szt-Györgyhegy meg a Szigliget mint sziget tornyosodott ki. Hasonló helyek vannak a Balatonra nyiló sédek széles völgysíkjain a Sági puszta, Dörgicse és Tagyon, Balatonfüred, Arács és Csopak mellett. Ilyen helyen a talaj meg a part öble soká vizes marad, jobban elmocsarasodhatik, hosszabb időre állandóbb vegetatió telepedhetik meg s többféle növény seregesen terem rajta. Láp- és tőzeg­képződés a Balaton partmellékének délnyugati részén volt A Balatonnak egykori sokkal nagyobb vízterületéből, mely valaha Somogy és Zala mai termékeny völgyei fölött hullámzott, nagysokára, nagyobb apadás és válto­zások után, hegyi és völgyi zárt vízmedenczék, nyomukban pedig mohás, süppedős lápok alakultak. A lápos vidéket nagyszerű mocsári vegetatiójával végre a kultúra lecsapolással és gazdasági fölhasználással századunkban nagyrészt kiszárította, az ezredévek alatt felhalmozódó növényhulladék sírját ma a tőzegásással bontják fel, a régen pihenő holt tetemet pedig mint tőzeget hamvasztják el. A somogyi és bakonyi part közt e tekintetben is tetemes különbség van. Somogy partján, a homok­turzáson túl nádas berek keletkezett, Zalában inkább hegyi-természetű láp maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom