Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
126 A nádas vagy hozót. XVI. FEJEZET. A NÁDAS (ARUNDINETUM) VAGY BOZÓT. A nádas ősrégi, eredeti egyneműsége és töméntelensége a vizes pusztának és alvidéknek; egyike ma már azon kevés növényformatiónak, a mely'eredetiségét ősi időktől fogva magának meg tudta őrizni. Ezenkívül végtelen egyformaságával és sajátságos viselkedésével jellemző formatiója a vidéknek. A nád, melynek a harmadkorból több palaeontologiai faja ismeretes, a kisebb vízben társas ősi életmódját legtovább folytathatta és folytatja ma is, és éppen a nagy-számú sereges együttnövése, valamint magas termete biztosított neki más mocsári alacsonyabb fűvel szemben hathatós ellenállást és vívott ki velők magának rengeteg területen nem nehéz győzedelmet. Más fű a nád környékén az állati bántalomtól is jobban szenvedett. A nád (Czernya Phragmites) mint régi egyszikű mocsári pázsitkóró, a Balaton partszegélyének is közönséges növénye. Sűrűsége (bozótja), a nádas, itt is csak olyan, mint más vidéken; de a földrajzi megjelenése sajátságos és tanulságos. A Balaton északi és déli partja különböző fizikai minőségének, különböző korszakbeli alakulásának, valamint a két part különböző vegetatiójának is nevezetes mutatója. A balatoni nádas a Bakony árnyékában nő, csakis azon a parton van, a mely a szél árnyékába esik. Ilyen az egész északi: veszprém- és zalamegyei part, hasonlóképen a kenesei part alja meg a tihanyi félsziget nyugati oldala alatt levő vízpart is 1 A keszthelyi fürdőtől valamivel nyugatra számítva, a bakonyi parton egész a kenesei hajókikötőig kevés megszakadással nádsürűség övezi a víz partját s az iszapos talajban a nádason keresztül a vízig gázolni alig lehet. A tó nyugati és déli partján, mely a szélnek néz szembe, továbbá Tihany déli és keleti meredekje alatt nincsen nád, mint sűrű bozót, csak összefüggéstelen kis nádszigetkék (Diós-Vonyó, Tihany keleti partján), avagy partmelléki csenevész ritka nádas (Lellén). Udvari és Akaii, továbbá Révfülöp és Szepezd közt, mert a part sziklás, kisebbnagyobb vízszélen megszakad a nádas folytonossága. Tehát mintegy a keszthelyi vasút állomása tájékától kezdve Fenék felé s tovább a somogyi és siófoki parton, egészen Keneséig a part nyilt, a víznek hullámzó tükrét nád az utazó elől nem zárja el. Erre, a mint mondják, a nádat a szél tarolja le (lásd 51. old.). 2 Azonban nádas itt-ott a Balatonnak déli mellékén is van, ha mindenütt egészen a vízig nem terjeszkedik is, pl. Fenék alatt a Zala torkolatában, a Kis-Balaton körül. Nádas a déli parthoz közel eső Nagy-Berek (Fonyód) ; nádas az álló-vizek környéke Bogláron, a Sóstóé Siófok határában, nádas van Fonyód, Lepsény körül, látunk nádat a Sió-csatorna szélén meg a Sió-bozótban Kilitinél. A somogyi part rétjén alacsonyabb nád a rét füve közé keveredik, de a kasza fölcseperedni nem engedi A somogyi parton a nád helyett már jobb kaszáló rét van. BadacsonyTomaj partján és egyebütt a nádat a jószág legeli le, melyet inni a partra hajtanak. Néhol sajka-útnak vagy más czélra kivágják. Szántódon, a benczések majorsága meg az állomás között a déli vasút töltése nádast szelt keresztül, itt mint a 1 LÓCZY L , Földrajzi Közi. 1894. 142 1. 2 SCHIMPER : Palaeontol. végét. II. 393—98. old.
