Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
125 A mocsári növény szövetkezet egymásra következése. megyünk, Kéthelynél és Tót-Szent-Pálnál a befüvesedés épp annyi fokon ment keresztül, mint a Bakony tövében. A régi elmocsarasodott helyekről, valamint több növényformatiójáról ítélve, a Balatonnak délnyugati része, kivált mint lápos vidék, úgy látszik, előbb megvolt, mint egyebütt a kemény partvidéknek eleinte kisebb tórészei, melyekből később a Balaton alakult. A mely fűvegyüléket ma a parthoz közel, a lazább vagy nedves helyen látunk, csaknem ugyanez a fű volt itt, a megelőző kis tócsák körűi az első települő, a közelebb vidékről ide tolakodva és összeseregelve az eredeti őstómedenczében. E füvek és kórók bármely leapadt helyen vagy vízparton ma is bőséggel gyarapodnak és hasonló módon keverednek. A mocsári képződményekről végre még a következőket kell megemlíteni. A balatonmelléki. valamint általában a hazai mocsarak, mocsári füvek és formatiók az utóbbi évtizedek alatt sokat pusztultak, a régibb és mai állapot között nagy lett a különbség s a változás meglehetős rohamosan történt, a kultura az átalakulást hamar végrehajtja, eszközeivel a sorrendet is könnyen átugrasztja. A Balatonnak kivált a mellékén történt sok pusztulás és nagy változás. POKORNY 1 Zala- és Somogyvármegyék tőzegét, noha nem mindet, kielégítően ismerteti, de már 1859 nyarán a sümegi nagy tőzeglapály helyén termékeny szántóföldet látott. A ki pedig most, POKORNY után kutatná e két vármegye lápos és tőzeges vidékét, sokat nem lelne már abból, a mit POKORNY még láthatott. Talán csak Hévviz környéke bántatlanabb, kivált azért, mert a fürdőjét nagyobb csapolással tönkre tehetnék. POKORNY Puszta-Lebuj tölgyese mögött és Fenék alatt zsombékost, BalatonHidvég meg a Kis-Balaton közt láprétet, eltemetett vagy még viruló ingólápot, P.-Kápolnánál pedig égererdőt említ. Zsombék 1 az állandóbb vízben, kivált a nád árnyékában, mint másodréteg ma is zöldell, de vájjon az ingóláp keletkezése, valamint a valósága meg van-e még, a nyomába nem juthattam. A déli partnak nevezetessége végre helyenként a kurtafüvű mezeje. Bogláron Csehi felé, tőzeges földön nagy darab szép pázsitgyep van egynemű zöld szálakból. Virágzás előtt nehezen tudtam meg, hogy a Triglochin palustre alkotja, mert legeltetik, nehezen virágzik, azért, mint másutt ismeretlen egynemű sereglet egész szokatlan külsejű. Közüle néhány magasabb kóró, mint a lápszövő, a Holoschoenus emelkedik, másutt a Carex pseudocyperus sás közte feltűnőbb. Ittott, mint apró fű, a Carex Oederi és Cyperus flavescens keveredik közéje. A déli part más alacsony helyén, pl. Boglár, Siófok mellett, a tőzegcsáté is sereges, barna gyeppé zárkódzik. Társa az Equisetum ramosissimum, de más apróság is vegyül közé, mint a Scirpus Mickelianus, Cyperus fuscus, C. flavescens, Carex Oederi, C. lepidocarpa, C. Davalliana, C. panicea, Plantago maritima, Gnaphalium uliginosum, Pulicaria pulicaria, melyek többnyire iszapos helyen is megtelepednek, az élénkebb-szinűek közül a sókedvelő földepe vagy ezerjófű (Centaurium uliginosum), a Samolus, Leontodon hispidus, L. autumnalis, Podospermuvi laciniatum, Hypochaeris radicata, Linum catharticum, Aster Pannonicus stb., másutt ismét a tőzegcsátét a Lepidium ruderale serege váltja fel. 1 Mathem. és Természettud. Közlem. II. köt. 1862, 117—21 old. 2 Természettudom. Közi. 1885.
