A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
9 Bevezetés. BRAND három övet különböztet meg, s a középsőnek a beosztása, jellemző növényeinek sorrendje megfelel a MAGNLN-féle hat tenyésző zónának együttesen. A BRAND-féle zónák a következők: 1. a hatdröv (Grenzzone), ez a partnak a széle 30 cm.-rel a közepes vízállás fölött és alatt, s a vízállás szerint azután majd vízi, majd szárazföldi növényekkel van borítva. Parti, mocsári, tőzeges, réti, erdei, sőt még havasi s esetleg tenyésztett növények találtatnak a határövben; 2. a «Weiss», mely BRAND szerint lényegében csak a hasonnevű limnologiai övnek a felső része. Ez a zóna nevét a világos vízfenéktől nyerte s 2 m. mélységig terjed a közepes vízállástól mérve. A 2-ik öv növényzete már nagyon változatos, a főbb növényalakok a következő sorrendben jelennek meg: a) Phragmites communis (egész 2 m-ig); b) Scirpus lacustris (egész 27a m.-ig); pótolja ezeket, ha tőzeges rétek vannak a partokon, a Carex filiformis; erre jőnek azután védettebb helyeken c) a Nymphaea alba, Nuphar luteum (3 m.-ig), Polygonum amphibium, Equisetum palustre, Hippuris vulgaris, Myriophyllum spicatum stb. — Nagy szerepet játszik azután d) a Potamogeton-nem 10 fajával (egész 4 m.-ig), de még sem oly jelentőset, mint a Chara-félék, melyek már a «Weisszone»-ban fellépnek, de igazi területük a 3. Chara-övben kezdődik, ez 2—7 m. mélységig terjed, s a 4. Nitella-öv követi, mely 7—12 m. mélyre hatol, s kizárólag Nytella syncarpd-bó\ áll, erre következik 5. a mélységlakó moszatok öve, ezt három Cladophora-faj tömeges tenyészete jellemzi (Cladophora profunda BRAND, Cl. cornuta BRAND és Rhizoclonium profundum BRAND ), melyekre egy Chamaesiphon-faj szokott letelepedni számtalan Bacillariacea társaságában. A Balatonban ennyi övet nem lehet megkülönböztetni, itt 1. a part növényzetét, 2. a limnetikus planktont és 3. a fenék növényzetét lehetne csak mint külön tenyésző módokat fölvenni. így azután a BRAND-féle beosztást tartva szem előtt, legfeljebb négy övnek akadnának képviselői a Balatonban, miután átlagos mélysége négy méterig terjed s miután csak a négy első övnek megfelelő növényzet volt a tóban kimutatható, ellenben a Characeák az eddigiek szerint szerepet nem játszanak. Habár igazi mélységlakó moszatalakokról itt természetesen nem igen lehet szó, mégis nagyon érdekes volna a fenék növényzetét is állandóan figyelemmel kisérni. Az alább bővebben leírtam plankton-szivattyúval lehetne a fenék növényzetét is behatóbban vizsgálni. Eddig a fenékmerő segélyével felhúzott iszapot vizsgáltam, de az Chroococcus turgidus-on s egy pár Bacillariacea-n kívül nem tartalmazott egyéb növényi élő szervezetet. Érdekes volna a Balaton legmélyebb pontjának, a tihanyi «Kútnak» vizsgálata; ily módon a szivattyúval könnyen ki lehetne kutatni ennek
