A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
24 M astigopbora. NEM. Phacus NITZSCH. 65. Phacus pletironcctes (EHRB.). Kis-Balaton ó-folyása (1893. márcz. 26.), vörsi víz fenékdetritusa (1893. máj. 22.). Kőkoporsó melletti nádas (1893. máj 21.), leilei part (1893. júl. 26.). Gyakori. 66. Phacus triqueter (EHRB.). Kőkoporsó (1893. máj. 21.), Kis-Balaton (1893. márcz. 26., nov. 29.) 67. Phacus Pyrum (EHRB.). Ezen szép faj lelőhelyei a következők: keszthelyi part (1893. márczius 25.), Kis-Balaton, ó-folyás (1893. márcz. 26.), zalai folyás (1893. máj. 22.), Kőkoporsó (1893. máj. 21.), Szántód, parti nádas (1893. júl. 20.). 68. Phacus longicauda (EHRB.). Kis-Balaton, ó-folyás (1893. márcz. 26.), Kis-Balaton, zalai víz, fenékdetritus (1893. máj. 22.). 69. Phacus oscillans KLEBS. Kis-Balaton, ó-folyás (1893. márcz. 26,), Szántód, parti nádas (1893. júl. 20.). 70. Phacus parzmla KLEBS. Keszthelyi part (1893. márcz. 25.), Kis-Balaton, ó-folyás (1893. márcz. 26.). 71. Phacus sctosus NOV SP. (20. ábra) Kövesd táján, a Balaton mocsaras partján, Potamogetonok közt néhány példányban találtam (1893. máj. 21.) egy Phacust, mely az eddig leírt fajoktól oly lényegesen különbözik, hogy kénytelen vagyok újnak tekinteni. Előleges jelentésemben ezen alakot Phacus setosus néven már le is írtam. Az egyenek hossza 30—31 [J.; kevéssé lapított testtel, mely hosszú tüskébe folytatódik; a pellicula igen erősen csíkolt. Sok paramylontesttel, egy ostorral, spirális sorokba elhelyezett lemezekből álló chlorophorral és szabályszerűen kifejlődött vacuolumrendszerrel. 1 A test rendesen lapított és körtealakú, mellső részén kissé kivájt, aránylag rövid, de széles garattal A chromatophorok apró kis kerek lemezek, melyek a test peripheriáján, közvetetlenül a pellicula alatt spirális sorokba vannak elrendezve. A pellicula aránylag vékony, de merev és jellemzően csíkolt; a test aboralis pólusán rendkívül hosszú tüskébe van kihúzva. A test belsejét rendesen igen nagyszámú, gömbölyded vagy ovális paramylonrögöcske tölti meg, melyek alatt alig látszik ki a typusosan fejlődött vacuolumrendszer, a kis, ovális, központi kristálytesttel ellátott szemfolttal, valamint a test hátsó harmadában fekvő maggal. A rendes egyének mellett olyanok is fordulnak elő, melyek teste némi szabálytalanságot, nevezetesen egyoldali behorpadási mutat, miáltal azután a tüske is 1 Új ostoros ázalékállatkák a Balatonból ^Természetrajzi Füzetek 1893.) pag. 90
