A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
30 A balatoni hó flórája. 30 tococcus lacustris okozza és ennek a var. lateritia néven megkülönböztetett változata. Ez az egysejtű, gömbölyded, gyönyörű vörös tartalommal telt moszat pár cm. mélységig festi a havat, s az olvadó hó levében rajzóival szaporodik; 2. a barna hó növényzete közül különösen az Ancylonema Nordenskiöldii nevű Desmidiacea válik ki, feltűnik ez a moszat ibolyás sejtnedveért, az Ancylonema más Algák társaságában s a Kryokonit nevű finom ásványos porral együtt a grönlandi kontinentális jégen igen fontos szerepet játszik, mert a nap melegét meggyűjtve, a jégbe'mély lyukakat fúr; 3. a zöld havat zöld moszatok okozzák, tehát a kék sejtnedvet nélkülöző' többi Desmidiaceák, azután Cyanophyceák és a Sphaerella zöld egyénei, ezenkívül a mohok protonemái is találhatók a zöld hóban. A világossárga és zöldessárga havat a RosTAFINSKI-tól leírt Chlamydomonas flavo-tingens okozza, ezt ROSTAFINSKI a Kárpátokban találta. Ezek az itt feltüntetett s WARMING-ÍÓI Pflanzenvereine néven megkülönböztetett formatiók a növényi sejtek ellentálló képességére igen szép példák. Az év legnagyobb részén át a jégbe és hóba fagyva vegetálnak a sarki éjjel sötétségében, s csak mikor a nyári nap melege megolvasztja a jeget és havat, kelnek életre s a 0"-nál alig valamivel melegebb vízben táplálkoznak, szaporodnak, élnek. Sok helyütt minden éjjel megfagy a víz s így naponta ismétlődik ez a változás. Igen érdekes e növények elterjedése, mit CHODAT 1 legújabb adatai világítnak meg, ki az Ecuadori Pichinchán élő Raphidium nivale nevű zöld moszatot és a grönlandi Ancylonema Nordenskiöldii-i találta a Col des Ecandiés haván, a Sphaerella nivalis társaságában. Ezen két, egymástól oly messze eső lelőhelyeken honos növények, együttes előfordulása Európában igen fontos, s a növények, különösen a moszatok vándorlásának s elterjedésének módját érdekesen világítja meg. A Balaton havának vizsgálását, az előzőkben elmondott korábbi, leginkább sarkvidéki megfigyelések számba vételével határoztam el. Ezenkívül még az is bírt rá, hogy Közép-Európa havasairól szóló egynéhány adaton kívül, egészen a legújabban megjelent CnoDAT-féle közlésig semmi oly közlemény nem látott napvilágot, mely a mélyebben fekvő vidékek havának esetleges növényzetével foglalkozott volna. A hónak vizsgálatát ezért mindjárt két irányban indítottam meg, egyrészt a főváros, Budapest házainak fedeléről gyűjtöttem, a lehetőségig tiszta havat, másrészt pedig a Balaton jegéről gyűjtött hópróbákat vettem vizsgálat alá. A hópróbák gyűjtésénél nagy elővigyázattal jártunk el, az edények az anyag beszerzése előtt strerilizáltattak, s a mint a hó az üveg-edénybe tétetett, a pontosan záró paradugó forró paraffinnal vonatott be. Ily módon gyűjtötte próbáit dr. WUTSKITS GYÖRGY barátom, keszthelyi főgymnasiumi tanár, kinek úgy a hó, mint haltáplálék vizsgálata igen sokat köszönhet. A próbákat egy pár nappal gyűjtés után megvizsgálhattam s akkor rendesen nem volt még számbavehető, feltűnő vegetatio kifejlődve; a moszatvegetatio rendesen, az elzárva tartott hólében, egy pár hét múlva jelent meg teljes erejében. De ugyanezt látjuk az északi vidékek haván is, melynél a hó megolvadása, a nyári nap hatása indítja meg az addig ott lappangó életet folytató, kitelelő, fejlődési állapotok csírázását, továbbfejlődését. 1 CHODAT : Sur la Höre des neiges du Col des Écandies (Massif du Mont Blanc); Bull. de l'herb. Boissier, IV, 1896, No. 12, p. 879.
