A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
A balatoni hó flórája. 391 A hópróbák a következők : I. 1896. január 23-án a Balaton közepéről, Siófok és Tihany között gyűjtött hólében (gy. LÓCZY), 1896. január 30-án megvizsgáltatván, a következők találtattak: különböző élesztősejtek, penészhyphák, fenyőrostok (tracheidek), búzaszem-töredékek, búzakeményítő és egy Bacillariacea-ííi], az Epithemia Zebra üres héjjai. II. 1896. január 25-én Boglár, Szepezd és Révfülöp között gyűjtött hó levében (gy. LÓCZY) 1896. január 30-án találtattak: penészsporák, Baktériumok, búzaélesztő és Epithemia Sorex. III. Az 1895. január havában Keszthelynél a tó közepe felé gyűjtött piszkos barna szinű ú. n. «jeget olvasztó hó» levét szintén vizsgáltam. «Ez eszi meg a jeget», mondják róla a halászemberek. (Gy. WUTSKITS .) Azon frissiben : barna penészsporák, Baktériumok voltak benne és kevés Gloeotila ferruginea. IV. 1895. február 7. Csopak mellett a halászólék táján gyűjtött hó (gy. LÓCZY). Frissen csak: Oikomonas Termo, Bicosocca lacustris és Codosiga Botrytis; állati fauna volt a hó levében látható. Ezekben a próbákban hosszabb-rövidebb idő teltével szép vegetatio jelent meg. Az első nyomok már egy pár hét múlva jelentkeztek s három hónap leteltével a mindig zárt és világosságon tartott üvegekben teljes pompájában tenyészett a hóval bekerült moszatflora. A különböző helyekről eredő próbák már szinük szerint is elütöttek egymástól. Rendre véve a gyűjtéseket, úgy találtam, hogy az I. próbában legfőképen Haematococcus lacustris tenyészik, az üveg feneke s oldalai is részben szép pirosak, a II. számú próbában kevesebb mennyiségben, de ugyancsak a Haematococcus lacustris az uralkodó, de ennek a zöld állapota fejlődött ki, a vörös fejlődési alak még nagyon alárendelt mennyiségben jelentkezik, a legerősebb tenyészet a III. számú «jeget olvasztó hó»-ból szedett próbában mutatkozott, itt különböző Cyanophyceákon (Cylindrospermum stagnate, Plectonema Nostocorum, Anabaena variabilis, Oscillaria tenuis var. viridis stb.) kívül a Closterium acerosum nevű Desmidiacea lépett föl nagy mennyiségben, s ezen kívül még más Chlorophyceák, nevezetesen pedig szálas alakok is, mint az Oedogonium autumnale és Oe. scutatum, mindkettő szaporodási szervekkel, továbbá a Conferva utriculosa és többrendbeli egysejtű Protococcoidea s valami 10 Bacillariacea-faj; az állatok közül: Amoeba verrucosa, Polytoma Uvella Difflugia globulosa, Difflugia pyriformis.
