A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Sarcodina. 3 LEIDY 1 korszakot alkotó munkája az édesvízi Rhizopodákról ezen fajt elválasztja az Amoeba Proteus-PA. Tekintetbe véve azonban azt, hogy az A. Proteus számos, nevezetesen mindazon alakja, mely szabadon úszik, mint pld. a Kis-Balaton vizében, ép olyan sugaras állábakat bocsát, mint az A. radiosa, talán nem lenne jogosulatlan a két alakot közös elnevezés alatt egyesítenünk. 4. Amoeba Guttnla DUJ. A Kis-Balaton (1893. márcz. 26.) és a keszthelyi part vizében (1893. márcz. 25.) néhány példányban. 5. Amoeba verrucosa EHRB. A következő helyekről jegyeztem fel: balatoni fenékiszap (1893. július 10. LÓCZY L. gyűjtése), Kis-Balaton, zalai víz (1893. máj. 22.), tihanyi láb, parti iszap (1893. ápr. 21.), Tihany, óvári szőlő alja, parti iszap (1893. jún. 15.). Ezen fajon, mely a Balaton fenékiszapjának, különösen pedig a felületes rétegeknek igen gyakori alakja, s ezekre nézve némileg jellemző is, több érdekes szervezeti részletet észleltem. Ezek részint újak, részint pedig megegyeznek azokkal, a melyeket GREEFF R. az A. terricolá-n és fluidá-x\ észlelt. Ugyanis GREEFF 2 az Amoeba terrico/d-béA készített metszeteken kimutatta, hogy ectoplasmája számos sugarasan álló finom fibrillát tartalmaz, melyek közvetlenül a test burka alatt tapadnak meg. Későbbi jelentéseiben a nyert eredmények szabatosabb kifejtésén kívül az entoplasmából is írt le elkülönüléseket, nevezetesen a — valószínűleg az anyagcsere termékeként létrejövő — úgynevezett «fénygranuldkat» és az igen halvány, szabályos alakú és elhelyezésű úgyn. «elemi granulákat.» 3 Harmadik jelentése, mely tengeri Amoebákat tárgyal, 4 a tengeri A.fluidá-ról (GRUB .) kimutatja azon rendkívül érdekes tényt, hogy ezen faj testburka egy helyen meg van szakítva és ezen helyen hatolnak ki a pseudopodiumok. A bőségesen kinálkozó balatoni anyag tanulmányozásakor az összehúzódott A. verrucosd-n csakugyan majdnem minden egyénen kivehettem a GREEFF-ÍŐ1 leírt sajátságos betüremlést, mely mintegy csatorna alakjában, csaknem egészen a magig követhető, ennek táján azonban az ott felhalmozódó táplálékrögöcske és excretszemcse nagyon megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi felismernünk ezen csatorna további folytatását, vagy pedig esetleges végződését. Ezen betüremlés külső szájadéka körül igen gyakran láttam azon boholyfüggeléket (Zottenanhang), mely az Amoebákról már 1866, azaz WALLICH 5 első vizsgálatai óta ismeretes. 1 I. L EIDY . Fresh-Water Rhizopods of North-America. Washington, 1879 pag. 30. etc. 2 G R EEFF R. Über den Organismus der Amoeben, insbesondere über Anwesenheit motorischer Fibrillen im Ectoplasma von Amoeba terricola [Sitzungsber. d Ges. z. Beförder. d. gesammt. Naturwiss. zu Marburg. No. 3. Dezember] 1890. pag. 25. 3 GREEFF R. Über die Erdamoeben. Zweite Mittheilung [Sitzungsberichte der Ges. z. Beförd. d. Naturw. Marburg], 1891. No. 1. pag. 8 — 13. 4 GR EEFF R. Über Amoeben. III. Mittheilung. Ibidem. 1892. No. I. Január Február, pag. 27. 5 WAI.LICH in Annals and Mag. of nat. hist. Vol. XI. pag. 287. Pl. VIII.; pag. 365. Pl. IX.; pag. 434. Pl. X.; Vol. XII. pag. 448. Pl. VIII. 1*
