A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza: Adatok a Balaton planktonjának ismeretéhez / Weiss Arthur: Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűeknek felsorolásához

12 Adatok a Balaton jilanktonjának ismeretéhez. ki, hogy a széles, teljesen kifejlődött két postekvatoriális szarvú alakok sekély vizekben s itt nagy egyénszámban fordulnak elő, ellenben a karcsúak a mély tavakban s kis számban. Vele ellentétben BACHMANN (3) úgy véli, hogy a mélyvizű tavakban a rövid alakok, s a sekélyekben vannak a hosszúak. BREHM és ZEDERBAUER (6) szerint az Erlauf-tóban saison-dimorphismus figyelhető meg. Nyáron és őszszel keskeny, hosszú alakok 200—150 JA, télen pedig a jég alatt 2 m. mélyen széles s csak 150—120 ja nagyságú alakok fordulnak elő. Véleményük szerint eme variálás létrehozásánál valószínűleg a hőmérséklet játszik szerepet. Az irodalomból összegyűjtve a C. hirundinella-xa vonatkozó nagyságbeli adatokat, mint a mellékelt V. táblázatban látható, az tűnik ki, hogy a különböző tavakból feljegyzett adatok, még ha ugyanazon hónapból származnak is, igen különbözők, s ha ugyanazon tóból ismeretesek tavaszi és nyári alakok, a tavasziak nagyobbak a nyáriaknál (Genfi-tó, Zugi-tó, Balaton). A C. hirundinella eltérő nagysága tehát egyrészt lokális eltérés, másrészt pedig évszaki eltérés. Az előbbinek okáról s mibenlétéről mindez adatok elégtelen s ellentmondó volta miatt ezidőszerint véleményt koczkáztatni nem mernék, de arra,