A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza: Adatok a Balaton planktonjának ismeretéhez / Weiss Arthur: Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűeknek felsorolásához
9 Adatok a Balaton jilanktonjának ismeretéhez. oszlásban lévőt figyelhettem meg az óránkénti gyűjtésekben reggel 1/J-tő\ este i/.,8-ig, melyek az oszlás utáni regenet'áczió legkülönbözőbb fázisaiban voltak. Április közepétől kezdve már sok Ceratium került a hálóba, májusban már igen nagy mennyiségben voltak, június közepe táján pedig már abban az óriás mennyiségben fordultak elő, mint a nyári hónapokban, midőn elszaporodásuk maximumát érte el. Ilyenkor a kis hajóval 10 perczig vontatott hálóban a víz zavaros, mustszerű a sok Ceratium-tói, melyek leülepedés után a körülbelül 15 cm. átmérőjű epruvettában mintegy 1'5 cm. magas, sűrű, majdnem kizárólag Ceratium-ból álló üledéket képeznek. Június közepétől október közepéig voltak kolosszálisnak mondható menynyiségben; de szeptemberben a 10 perez alatti gyűjtés üledéke csak 1 cm.-t, októberben pedig már csak 1—2 mm.-t tett. November elején számuk tetemesen megfogyott októberhez képest is, de azért még deczember első felében is nagy számban találtam a praeparatumokban. Deczember közepétől márczius utolsó hetéig csak a legnagyobb kereséssel lehetett egy-egy élő Ceratium-ot találni az 1901—2-iki télen, midőn a tó hosszabb időre nem fagyott be. Az évi cziklus körülbelül a négy évszaknak megfelelően négy részre tagolódik, ú. m.: 1. tavaszira, mikor az első Ceratium-ok megjelentek s lassan elszaporodtak, mely 1902-ben márczius negyedik hetétől június harmadik hetéig számítható; 2. nyárira, mikor a planktonban már uralkodó mennyiségben vannak; ez tart június közepétől október végéig; 3. őszire, mikor számuk fogy, november elejétől deczember közepéig, s végre 4. télire, mikor alig akadt élő Ceratium a planktonban, deczember közepétől márczius negyedik hetéig. Összehasonlítva a Balaton Ceratium-ainak évi cziklusát Európa más vizeiével (I. táblázat) azt tapasztaljuk, hogy mindenütt körülbelül abban az időben, azaz márczius végén, április elején jelennek meg; lassan szaporodva, nyár derekán érik el egyénszámuk maximumát; őszszel fogynak, de míg novembertől kezdve egyes tavakban egészen hiányzanak, addig másokban egész télen át élnek, habár megfogyott számban (28). Mivel a Balatonban később, deczember közepén túl, csökken a számuk legjobban, s nem mint más tavakban november elején, s mivel egész télen át, deczembertől márczius végéig csak igen elvétve lehet egyeseket találni, azért a Balaton eme két vízcsoport között mintegy közepett áll. A Ceratium-okra annyira jellemző háromágú cystákat sem őszszel, sem télen nem találtam olyan nagy mennyiségben sem a planktonban, sem pedig az iszapban, mint a minőre a nyáron élő Ceratium-ok óriási egyénszámából következtetni kellene, s mivel tavaszszal a fiatal Ceratium-ok szintén igen kis számban jelennek meg, s csak igen lassan szaporodnak el, arra kell következtetnem, hogy a nyári egyének legnagyobb része nem tokozza be magát, hanem őszszel a megfogyatkozás időszakában elpusztul, bár nem lehetetlen, hogy a cysták aránylag kis voltuknál fogva a hálón átszűrődtek. Vizsgálataim közben feltűnt, hogy a különböző évszakokban gyűjtött Ceratium-ok nagysága más és más. Hogy a nagyságkülönbséget pontosabban megállapíthassam, mérések statisztikájához folyamodtam. E czélból eljárásom az volt, hogy válogatás nélkül hónaponként lehetőleg sok példány hosszát mérjem meg. Eredeti tervem az volt, hogy hetenként mérjek meg 100—100 példányt, de tényleg csak a következő méréseket tehettem: márczius 21-ikén, 28-ikán, április 4-ikén, 9-ikén, 16-ikán, 28-ikán, májusban 5-ikén, 12-ikén, 20-ikán, 25-ikén, június 2-ikán, 18-ikán, 23-ikán, 30-ikán, júliusban 1-én, 26-ikán, augusztus 2-ikán, 13-ikán, 24-ikén, szép-