A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

4 ves. 233 50. Ardea purpurea L. (Vörös gém.) Igen közönséges a Kis-Balatonon, a honnét egyes példányok kijárnak a Balaton széleire, különösen a nádas szélekre. Főkép egyesével jár. Kevésbbé félénk, mint a kócsag, vagy a szürke gém s a megtört nádon fészkel egészen a nagy kócsag mintájára. Tavaszszal későbben érkezik, mint az említett két faj. 51. Ardea cinerea L. (Szürke géni) Tavaszszal kisebb csapatokban érkezik s a fészkelés idejéig e jellemet többékevésbbé megtartja. Messziről fehérlő feje és nyaka a vörös gémtől megkülönböztethetővé teszi, akár a repülőt, akár a gázlót. Fészke a nádasokban növő fűzfákon van, akár erdőszerű füzesben, akár pedig egyes elnyomorodott fűzbokron. Egyegy fán annyi a fészek, a mennyire alkalmas hely kínálkozik. Van más fajjal vegyes tanyája is, így vakvarjuval, üstökös gémmel, de ilyenkor a szürke gém foglalja el nagy fészkei részére a felső villás helyeket, míg a többiek sokkal kisebb fészkei alul, az arezmagasságban kínálkozó villákon vannak. A tanyák fáinak törzse s a talaja meszes ürülékeiktől fehérlik, s ha már fiaik vannak, halszaggal vegyes bűz áramlik itt szét. Egy, még alig hetes fiókából 24 cm. hosszúságú csukát vettem ki; a hal farka még kiállott a szájából, a fejét pedig az emésztés folyamata a gyomorban már felismerhetlenné tette. V. REND. N A T A T O R E S. CSALÁD. ANATIDAE. N E M. A n s e r B R I s s. 52. Anser cinereus MEY. (Nagy lúd.) A Kis-Balaton nádasaiban minden évben igen nagy számmal fészkel. Január derekán már megérkezik s mélyhangú gágogásáról felismerhetjük. A rétségből nem jár ki, legfőlebb a külső nádszélben marad. A fészkelés előtt párosával repül s egy.egy pár a Kis-Balatonról át is vált a Balaton vizére. Márczius elején már elülnek gazos avas nádban a földre épített s kupaczalakú fészkeikre és április legelején már kis vadlibákat találunk. A nagy fészkek nem mindig a sűrű nádban állanak, hanem, oly helyeken, a hol se csónakkal, se gyalogszerrel nem igen lehet járni, a nádszélben is, valamely tükör közelében. Aratás táján a fiókok repülőképesek, de az öregek «lohosak» s ez időtájt kevésbbé láthatók. 53. Anser segeium GM. (Vetési lúd.) Osz elejével nagy csapatokban érkezik észak tájairól s nálunk tartózkodik mindaddig, míg le nem esik a hó s vastag rétegével el nem takarja a táplálékukat képező őszi vetéseket. Ha hómentes a tél, az esetben végig nálunk töltik; így legutóbb 1894-ben is. Nappal a nagy vetéstáblákon tartózkodnak, éjjelre pedig a Balaton víztükrére vagy jegére vonulnak szabálytalan éket képező nagyobb csapatokban, élénk, kéttagú s a nagy lúdénál csengőbb gágogással. A jégen történt