A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
234 éjjelezésük az ott maradt ürülékrakásukról már messziről felismerhető, a melyek között megtaláljuk azokat az elliptikus megolvadt foltokat is, melyeken egy-egy lúd éjen át feküdt. A mint tél vége felé a nagy vadludak délről érkeznek, oly mértékben szorulnak vissza észak felé a vetésiek s márczius közepére el is tűnnek. NEM. Anas L. 54. Anas boschas L. (Tőkés récze.) Even át a leghosszasabban tartózkodik itt, sőt ha be nem fagyott helyek egész télen át találhatók, ki is telel. A parti nádasokban és a Kis-Balaton egész területén fészkel. Fészke leginkább a nádasok külső szegélyét képező sásban van, legyen az új vagy avas. NEM I) a f i 1 a LEACH 55. Dafila acuta L. (Villásfarkú récze.) A Kis-Balatonon tavasztól őszig mindenkor látható, de nem csapatosan. NEM. Querquedula STEPH. 56. Querqttedtila crccca L. (Kis csergőrécze.) Csakis a vonulás alkalmával s ekkor ez a faj jelenik meg a legnagyobb csapatokban. Messziről kel s nagyon sebesen repül ez a legkisebb réczefajunk, miközben magashangú, pergő «krik»-je mindenfelé hallatszik. 57. Ouerquedula circia L. (Nagyobb cscrgőréczc.) Vonulás alkalmával nagy számmal, a költés idején alárendelt mennyiségben él itt. Hangja nem oly éles, mint a kisebb fajé, pergő «knek» által fejezhető ki. NEM. M a r e c a STEPH. 58. Marcca penelope L. (Sípoló récze.) Mint hazánkon csak átvonuló faj, csakis a tavaszi és őszi vonuláskor tűnik fel vizünkön, a mikor kisebb csapatokat képez s hirtelen kanyarodásokkal gyorsan repül. Átható sípolása («hu-irrr») évről évre hallható a Kis-Balatonon. NEM. S p a t u 1 a BAIE. 59. Spatula clypeata L. (Lapátos récze.) Tavasztól őszig szintén rendes jelenség a Kis-Balatonon, bár nagyobb csapatokat a vonulás idején sem képez; a fészkelés ideje előtt és őszszel legfőlebb 8 —10 darabból álló csapatban jár, azonkívül csak párosával, vagy épen egyenként.