A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
4 ves. 223 éktelen, hogy ne mondjam, fülsértő rikácsolásáról, mely a békák brekegéséhez nem épen hasonlotlan, de sokkal intenzivebb, könnyen meg tudjuk állapítani. A hol megtelepedett, ott szünet nélkül rikácsol, még este is. A mint az új nád mind nagyobb s nagyobbá válik, madarunk is mind rejtettebbé lesz s csak hébe-korba mutatkozik valamely nádszál tetején, hogy mielőbb ismét eltűnjék annak sűrűjében Május végén, a mikor a nádszálak már elég magasak a víztükör fölött, fészeképítéshez fog. Mesteri fészke mindig az új nádon s a víztükör fölött egy méternyire van; mintegy arasznyi magas alkotmány ez, melynek falába 4—6 szomszédos élő nádszál van váz gyanánt befoglalva. Verébtojásnyi tojásai durva rajzolatúak: zöldes alapon nagy, sötétszinű foltokat és apróbb pettyeket viselnek. Augusztusban elnémul s szeptemberben eltávozik nádasainknak ezen feltűnő, de a hűvös idők iránt érzékeny madara. 3. Acrocephaliis arundinacciis GM. Egész külsejét tekintve, nem egyéb, mint a nádi rigónak kisebbített mása. Főkép a nádban él, de gyékényben, magas sásban, legyen az új vagy avas, gyakori. Április végén érkezik s a hímnek a sűrűségből hallatszó «tiri-tiri-terr-czritt-czretttirr-tirr . . .»-jéről, melyet kis megszakításokkal úgyszólván folyton hallat, jelenlétét meg lehet állapítani. Éneklés közben is folyton bújkál alant a sűrűben, keresve a vizi növényeken élő rovarokból álló táplálékot, de oly elrejtetten, hogy alig kerül szemeink elé. Ha neszt hall, még jobban elrejtőzik, egy pillanatra elhallgat, hogy odább újból kezdje czirpelését. Fészkét a nádi rigóéhoz hasonló módon néhány, a vízből kiálló szomszédos szálra építi, csakhogy nem olyan magasra a víztükörtől s nem mindig nádra. Fészke kisebb a nádi rigóénál, nem oly mély, inkább gömbidomú s rendesen csak egyik oldalával van 2—3 nádszálra oly jól felerősítve, hogy a fészek megrongálása nélkül nem is igen lehet a nádszálakról levenni; pereme befelé hajlik, június elején található 4—5 tojása zöldesfehér alapszínen apró és sötétzöld petytyekkel sűrűn van megrakva. Szeptemberben tűnik el vidékünkről. 4. Acrocephalus palustris BECHST. Előbb említett rokonához rendkívül hasonló termetű és szinű, de életmódja más. A nádi-poszáták között még ez van legkevésbbé a vízben álló növényzethez kötve; nádban nem láttam. Főkép a Kis-Balaton vizén, a Balatonba vezető Zalacsatorna fűzbokros-sásos mellékén fordul elő az alacsony sűrűben és a többi nádiposzátától egészen elütő és úgyszólván szünetnélküli, kellemes és sok madár énekéből összealkotottnak hangzó énekével tűnik fel. Május eleje előtt nem vettem észre. Fészke nincs a víztükörben álló növényekre építve, hanem valamely fűzbokor alatti sűrűségben van elrejtve és más nádi poszáta fészkétől főkép az által különbözik, hogy aránylag laza alkotású és a pereme nincs annyira befelé hajolva. Júniusban található 5—6 tojása a nádi rigóéhoz hasonló rajzolatú, de sokkal kisebb. 5. Acroceplialus phragmitis BECHST. Egyike a gyakoribb fajoknak, mely április elejétől a Kis-Balaton ama területein él főkép, a hol egyes kisebb avas nádterületek között sűrű avas sás található. E helyeken a hímet sajátszerű csicsergő éneke, melyben a «terr-terr» uralkodik, teszi feltűnővé, annyival inkább, mert a legtöbbször a levegőben 2—3 méter magasra repülve s majd ferdén leereszkedve énekel. Augusztus végén és szeptemberben a Balaton parti gyékényeiben, sőt a szomszédos «csuhu» (káka) szigetekben nagy
