A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

224 .4 ves. számmal mozog, rovarok után kutatva. Fészkét leginkább vizes talajon álló sáscsomóba építi; az aránylag igen mély alkotmány az egyik oldalával sás, vagy más vizi növény leveleire van megerősítve, azoknak a fészek falába történt befoglalása következtében. Öt tojása június elején található ; ezek szine lösz-sárga, alig elkülönülő hamvas pettyezettel. 6. Acrocephalus aquaticus GM. Úgy látom — a legritkább az e nembe tartozó fajok között a Balatonon ; legalább nekem ez ideig nem volt alkalmam egyébkor, mint az őszi vonulás alkalmával megfigyelnem, nevezetesen a keszthelyi balatonparti gyékényszegélyben. Csónakommal ugyanis csendesen ahhoz a gyékényeshez húzódtam, a hol sok apró madarat láttam, mire kis vártatra egyéb fajok között ennek is láttam egyedeit, a melyek félénkségét egyáltalán nem mutattak. Alig 2—4 méternyire mozogtak köröttem, a mikor is a fejtető feltűnő fehér hosszsávjárói jól megkülönböztethettem a hasonló A. phragmitis-íd]tói. További kutatásaim során hihetőleg még tágabbkörű adalékokat szerezhetek ezen általában ritkább species itteni előfordulására vonatkozólag. 7. Acrocephalus melanopogon TEM. Az e nembe tartozó fajok egyik legközönségesebbje a Kis-Balatonon. Kora tavaszszal, már márczius derekán, megérkezik s a hím valamely avas nádrészlet széle táján, magas nád tetején ülve, elég szépen énekel. Tartózkodó és fészkelő helyei azok a részletek, a hol nádasok gyékényesekkel váltakoznak. A nádszál tetején éneklő hím elég közelre bevárja a csónakot s kivált mezei messzelátóval nagyon szépen figyelemmel kisérhetjük minden legkisebb mozdulatát. Elijesztve nem bukik le egyenesen a sűrűbe, mint más rokon fajai, hanem ellenkező irány felé — vagy 30 lépésnyire — elrepül s ott vesz el a nádas rengetegében. Fészke a náderdő szomszédját képező avas gyékényesekben van, gyékény vagy Sparganium szárai, illetve megtörött és csomóba borult levelei között, azokra ráerősítve, a víztükör fölött alig 2—3 arasznyira. Fészke gömbalakú, a többi Acrocephalus-A\oz viszonyítva kevésbbé szilárd alkotású. Tojásainak száma rendszerint négy, szine zöldesbe hajló sárga, ugyanilyen szinű, de sötétebb és elmosódott felhőzettel. Úgy tojásainak, mint fészkének az A. phragmitis-é'ihez van nagy hasonlatossága. NEM. Locustella KAUP. 8. Locustella luscinioides SAVI. A Kis-Balaton nagyobb területű nádasaiban közönséges és monoton, a zöld szöcske (Locusta viridis sima) perregéséhez egészen hasonló énekéről jelenlétét könynyen megállapíthatjuk. Ez a «trrrrrrr» mindig a magas avas nádból hallatszik s ha a hang irányában a madarat keressük, azt, jóllehet mindig valamelyik nádszál tetején ül, csak gyakorlott szem veszi észre nyomban, mert a tavalyi nádbugák összecsomósodott maradványaihoz színre s alakra szerfölött hasonlít. A Balaton egyéb nádszegélyeiben nem észleltem ; sem énekét, sem a madarat. Április első napjaiban érkezik s szeptemberben eltávozik. 9. Locustella fluviatilis M. W. Az előbbi fajhoz hasonló énekű, melyet csakis a Kis-Balaton füzesei körüli területeken észleltem. A L. luscinioides-tö\ legfőképen az által különböztethetjük meg,