A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Hydra,chnidae. 187 NEM. A t a X C. L. K OCH. 15. Atcix htingarictis DAD. (152—153. ábra.) Teste kissé megnyúlt, némileg négyszöghöz hasonlít, de csúcsai kerekítettek. Testének két oldala csak gyengén, mellső és hátulsó vége ellenben szembetűnőb­ben íves (152. ábra). Hátulsó testvégének hasoldalán, a két csúcs közelében egy­egy kiemelkedésről meglehetős hosszú sörte indul ki. Epimerái épen olyan szer­kezetűek és elhelyezésűek, mint az A tax spinipeséi. A palpusok meglehetős rövidek, izeik közül leghosszabb a második és negyedik (134. ábra B). A második izen két rövid, a harmadikon ellenben két hosszú sörte emelkedik. A negyedik iznek belső csúcsán egy rövid, sima, ennek közelében, nem nagy távolságban egy hosszabb, csúcsán sörtét viselő nyujtvány ered. Az utolsó iz csúcsán három karomnyujt­vány fekszik, melyek közül az alsó a többinél erősebb, ezektől távolabb áll és 172 ábra. Atax hitngaricns DAD . — Egész állat hasoldalról nézve. sarlóforma. Lábai majdnem egyforma vastagok, de a második pár valamivel mégis vékonyabb, mint az első pár. Az első lábpár harmadik és negyedik izének proxi­malis negyedében két-két, kocsányos tüske ered; ugyan ilyenek emelkednek az ötödik iz közepe táján is. A többi lábpár egyetlen izén sincs kocsányos sörte. A három utolsó lábpár negyedik és ötödik izének distalis belső csúcsáról két-két evezősörte indul ki. A három első lábpár utolsó izének belső oldalán több kis finom, a negyedikének belső oldalán ellenben két erősebb és meglehetős hosszú sörte emelkedik. Valamennyi lábnak karmai ketté osztottak; de a felső karom­nyujtvány sokkal rövidebb és gyengébb (153. ábra A). A genitál porusok a test hátulsó végének közelében fekszenek, számuk csupán négy és párosával a test hossztengelyével párhuzamosan rendeződöttek (152. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom