A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Hydra,chnidae. 187 NEM. A t a X C. L. K OCH. 15. Atcix htingarictis DAD. (152—153. ábra.) Teste kissé megnyúlt, némileg négyszöghöz hasonlít, de csúcsai kerekítettek. Testének két oldala csak gyengén, mellső és hátulsó vége ellenben szembetűnőbben íves (152. ábra). Hátulsó testvégének hasoldalán, a két csúcs közelében egyegy kiemelkedésről meglehetős hosszú sörte indul ki. Epimerái épen olyan szerkezetűek és elhelyezésűek, mint az A tax spinipeséi. A palpusok meglehetős rövidek, izeik közül leghosszabb a második és negyedik (134. ábra B). A második izen két rövid, a harmadikon ellenben két hosszú sörte emelkedik. A negyedik iznek belső csúcsán egy rövid, sima, ennek közelében, nem nagy távolságban egy hosszabb, csúcsán sörtét viselő nyujtvány ered. Az utolsó iz csúcsán három karomnyujtvány fekszik, melyek közül az alsó a többinél erősebb, ezektől távolabb áll és 172 ábra. Atax hitngaricns DAD . — Egész állat hasoldalról nézve. sarlóforma. Lábai majdnem egyforma vastagok, de a második pár valamivel mégis vékonyabb, mint az első pár. Az első lábpár harmadik és negyedik izének proximalis negyedében két-két, kocsányos tüske ered; ugyan ilyenek emelkednek az ötödik iz közepe táján is. A többi lábpár egyetlen izén sincs kocsányos sörte. A három utolsó lábpár negyedik és ötödik izének distalis belső csúcsáról két-két evezősörte indul ki. A három első lábpár utolsó izének belső oldalán több kis finom, a negyedikének belső oldalán ellenben két erősebb és meglehetős hosszú sörte emelkedik. Valamennyi lábnak karmai ketté osztottak; de a felső karomnyujtvány sokkal rövidebb és gyengébb (153. ábra A). A genitál porusok a test hátulsó végének közelében fekszenek, számuk csupán négy és párosával a test hossztengelyével párhuzamosan rendeződöttek (152. ábra).
