A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

188 Ily (I vac h n id a e

. Hossza: 0*8—09 mm.; legnagyobb átmérője 05— 06 mm. Szinét biztosan megállapítanom nem sikerült, miután csupán borszeszben konzervált példányait vizsgáltam. A genus többi fajaitól legfőképen genitálporusainak számában és elhelyezésében, valamint utolsó palpus izének fogazottságában s illetőleg a fogacskák elrendeződésében különbözik. Különben nem tartom lehetetlennek azt, hogy a tőlem vizsgált és épen leírt példányok nem teljesen kifejlettek, hanem valamely más fajnak a fejlődési alakjai. Ismerem a Balatonból, Boglár mellől egy tócsából, továbbá Csopakról. 16. Atax crassipes (M. O. FR.). A Nagy- és Kis-Balatonból egyaránt ismerem ; de nem lehet gyakori, mert csupán három példánya került kezembe. * * Ha a Balaton és mellékvizeinek Hydrachnida-jegyzékét egybevetjük a plöni és genfi tóéval, arra az eredményre jutunk, hogy a Balaton és mellékvizei aránylag nagyon szegények a plöni tó mellett, de a genfi tónál nem szegényebbek. A plöni tóból ugyanis KOENIKE F. 39 fajt, a genfi tóból pedig LEBERT H. 15-öt jegyzett fel. A balatoni fajok legnagyobb részben már régen ismertek s csak kettő olyan, a melyet újnak tekinthetünk. íj], ábra. Atax Iiungaricus DAD. A. lábkarom; B. nalnus.