A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

128 a felfedező tiszteletére «PEhrenbergii» néven írta le és azóta általánosan e néven szokták említeni. A prioritás elvénél fogva azonban kénytelen vagyok az EIIRENBERGtől legelőször használt elnevezést annál is inkább fentartani, mert az «articulata» név a telep egyes ágainak jellemző sajátságát fejezi ki. 103. ábra Paludicella articulata EHRB. Jelentéktelen nagyságú, elágazó vékony telepeit meglehetős nagy mennyiségben gyűjtöttem különböző fagyökérről a Kis-Balatonban. II. REND. BRYOZOA LOPHOPODA DUMORTIER. E CSALÁD. LOPHOPUSIDAE JULLIFN. NEM. C r i s t a t e 1 1 a CUVIER. 2. Cristatella Mticedo CUVIER. Több mint 20 telepet gyűjtöttem a Kis-Balaton egyes verőfényes és melegebb helyein; melyek közt találtam 15--18 cm. hosszúakat is. Leginkább csekély mélységben, különböző vízi növények: sás, nád, káka stb. szárán és levéllemezeinek alsó lapján szeretnek tartózkodni e szabadon mozgó, kígyóalakú telepeket képező bryozoák. Csúszó-mászó mozgásuk — mint többszörösen alkalmam volt észlelni — soha sem történik egyenes irányban, hanem helyváltoztatásuk alatt mindig sajátszerű, hullámzó, kígyózó vonalat írnak le. A fiatalok aránylag elég gyorsan mozognak, de az öregebb példányok helyváltoztatása lassú és lomha. Ennek az oka bizonyára nemcsak a telep nagyságában, hanem még abban is keresendő, hogy ilyenkor már bennük számos statoblast van kifejlődve. Az egyes telepek nemcsak sima és egyenes felületen, egy és ugyanazon növényen tudnak mozogni, hanem még az egyik növényről a másikra is képesek átmászni. Ha a két tárgy közel van egymáshoz, akkor közvetetlenül — egyszerűen egyik végén magát elereszti és a másik növényre tapadva, egész testét csakhamar utána húzza; — ha pedig egy méter vagy esetleg még távolabb is van, akkor a víz folyására bízza magát. A mint a vízáram vagy hullám közeledését megérzi, azonnal leveti magát a növényről és a vízzel viteti magát tova, míg más tárgyhoz nem jut; a melyhez tapadva azután mindaddig mozdulatlan marad, míg a víz mozgása meg nem szűnik. A telepek mozgása különösen délben, napos időben élénk, a midőn pár példányon még gyenge színjátszást is tapasztaltam. A balatoni Cristatellák még igen jó példát szolgáltatnak arra nézve is, hogy a statoblastok nagysága és a horgak száma nem szolgálhat egyedüli faji jellemül, mert azok nemcsak különböző példányok szerint, hanem még ugyanazon telepben