A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Az anyagot, melyet a balatoni Nematoda-A)ok összegyűjtése czéljából áttanul­mányoztam, különböző időkben és különböző termőhelyeken többen gyűjtöttük, s illetőleg többen gyűjtötték, a mit minden egyes fajnál, a maga helyén, illőképen feljegyzek. Tájékoztatóúl azonban e helyen is felemlítendőnek tartom azt, hogy az átvizsgált anyagot részint magam gyűjtöttem 1891. és 1893. évi kirándulásaim alkalmával, részint LÓCZY LAJOS egy. ny. r. tanár, dr. YÁNGEL JENŐ egyet. m. tanár és FRANCÉ REZSŐ mtíegy. tanársegéd gyűjtötte 1893. év folyamában, s különösen az utóbbi, ki az említett évben több ízben, nem egyszer huzamosabb ideig tartóz­kodott a Balaton mellett. Vizsgálataim eredményeinek felsorolását illetőleg meg kell jegyeznem azt, hogy én a Balaton és Kis-Balaton szabadon élő Nematodáit, tekintettel a két termő­helynek feltűnően elütő természeti viszonyaira, külön-külön csoportosítom, s előbb a balatoniakat tárgyalom, s csak ezek után a kis-balatoniakat; rendszertani tekin­tetből pedig DE MAN : «Die frei, in der feuchten Erde und im Süsswasser lebenden Nematoden» czímű nagy művének nyomdokain haladok, s a fajok általános néző­pontokból való méltatására, a rendszertani rész után külön fejezetet szentelek. I. A fajok áttekintése. a) Nagybalatoni fajok. NEM. A 1 a i m U S D. MAN. 1. Alaimus filiformis DAD. 1 (50—51. ábra) Teste rendkívül megnyúlt, fonálforma, mindkét végén vékonyodott, hátulsó vége azonban vékonyabb, mint a mellső. Cuticulája egészen sima, gyürűzetlen, szőrök nélkül. Feje kis mértékben befűződött, ajkak nélkül, de hat kis szemölcs­csel (50. ábra). A nőstény ismeretlen lévén, farkának alakja nem tudható, míg az ismeretes hímé kissé a hasoldal felé íves, rövid, hegyes csúcsba megy ki, belsejé­ben mirigyek nincsenek (51. ábra). Szájürege nincs s az egyszerű szájnyílás egye­nesen a garatba vezet, a melynek belső lumenét meglehetős erős cuticula-hártya határolja (50. ábra). Garatja hátrafelé lassanként szélesedik, de bulbust nem formál (50. ábra). Alfelnyilása a farktól 0"204 mm.-re, heréje a test mellső ötödében fek­szik, s így az ondóvezeték rendkívül hosszú. A hím spiculái aránylag kicsinyek, 1 DADAY J.: Ujabb adatok a Balaton mikrofaunájának ismeretéhez. Math. term. tud. Értesítő 1894. XII. köt. 128. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom