A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
18 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. az iszapból fejlődnek, s hogy a víz aránylag gyengén aktiv, nyilvánvaló volt, hogy a módszer, melylyel az iszap radioaktivitása meghatároztatott, még csak megközelítő értéket sem ad.. Az egyetem II. számú chemiai intézetében HAJDÚ ÁRPÁD foglalkozott 1 az iszapok radioaktivitásának meghatározására ajánlott különböző módszerek összehasonlításával s azt találta, hogy legjobb eredményt úgy kap, ha a meghatározandó iszapot sósavval kifőzi s ez oldatok aktivitását határozza meg. HAJDÚ Á. minden alkalommal 100 gramm iszapot főzött ki sósavval, az oldatokat zárt edényben egy hónapig hagyta állani s azután levegőt fujtatva azokon keresztül, vagy az oldat fölött lévő levegőt szívatva a készülékbe, ennek vezetőképességét határozta meg. A hévízi iszapról közölt adatok a következők: Vol t , 1 5r a levegőt keresztülfujtatva Volt az oldat fölött lévő levegőt a készülékbe szívatva I. II. I II. Hévízi iszap 75-5 55-98 65-9 5419 Fangó iszap 31-15 27-58 HAJDÚ Á. föntebb közölt, de egyéb adataiból is az tűnik ki, hogy sósavval való egyszerű főzéssel az aktiv anyagot tökéletesen kivonni az iszapból nem lehet, ez az oka, hogy a parallel készített oldatok aktivitása nem egyenlőnek adódik ki, annyi azonban látható, hogy az iszap aktivitása meglehetősen nagy, körülbelül kétszer akkora, mint a radioaktivitása révén általánosan ismert fango iszapé. Hogy a radioaktivitás milyen testtől származik, annak megállapítására legalkalmasabb volna az iszapból fejlődő gáz. Ezzel azonban csak a helyszínén lehetett volna a kísérletezést elvégezni. Az ottani körülmények erre alkalmasak nem voltak. Ezért ennek megállapítására az iszap sósavas oldatából nyert emanacziót használtam fel. Miután a kezdetben használt készülék nem valami nagy érzékenységű volt a szokásos eljárás alkalmazására, hogy a radioaktiv lerakódás bomlási sebessége állapíttassák meg, nem gondolhattam, hanem az emanaczió bomlási sebességét igyekeztem megállapítani. A készülékbe bocsátott emanaczió körülbelül 2*8 nap alatt vesztette el aktivitásának felét. A radium emanaczió bomlási félideje 3 8 nap. E körülmény tehát arra mutat, hogy itt a radium emanaczió mellett egy gyorsabban bomló radioaktiv test is volna A thorium emanaczió eredeti aktivitásának felét 54 másodpercz alatt veszíti el, tehát ez mint ilyen, ha volna is jelen, miután az emanaczió bomlási sebeségének merése a készülékbe jutás után néhány óra múlva kezdődött, egyáltalán nem okoz zavart, de ennek terméke, a thorium A 11 órás periódussal bír s így föltételezhető volt, hogy ez van jelen. Ezt megállapítandó, megvizsgáltam az iszap oldatából leválasztott csapadékokat, vájjon tudok-e ezek között a rádiumétól különböző radioaktiv viselkedésű testet kapni, de kísérleteim negativ eredménynyel végződtek. 1 Iszapok radioactivitásának meghatározásáról. Bölcsészdoktori értekezés a kir. m. tudomány egyetem II. számú chemiai intézetéből-
