A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
15 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. csapadékot ad s egy gyengén kékes színű oldat marad vissza, a melynek bepárologtatása, az ammoniumsók elűzése után maradt maradékának vizes oldata natrium aczetáttal a fentihez hasonló kékesszínű csapadékot ad. A második az a fekete voluminozus test, a mely az imént említett kékszínű anyag előállításánál konczentrált kénsavban oldatlanul marad vissza. Mind a két test — mint említettem — titansav társaságában válik le, ez valamint egyéb körülmények a mellett szólnak, hogy ezek esetleg titannak valamely complex vegyületei, illetve titannak valamely alacsonyabb oxidja. Más körülmények viszont e feltevésnek ellent mondanak. Az aluminiumnak ammoniumtimsó alakjában való kikristályosítása után visszamaradt oldat ammóniával nyert csapadékát kénessavban oldva, ez oldat forralásra — a mint említettem — csapadékot adott, e csapadékról leszűrt oldat újabb forralásra ismét választ le az előbbivel azonos csapadékot. Többszörösen megismételve e műveletet, ügyelvén, hogy az oldat még kénessavtartalmú legyen, végül olyan oldat marad vissza, a mely magnesium mellett még egy másik testet tartalmaz, ennek főbb reactiói a következők: Ammoniak jelenlétében dinatrium hidrofoszfat, úgy látszik, mennyilegesen leválasztja. Ammonium-szulfiddal fehér, könnyű csapadékot ád, de e kémszer tökéletlenül választja le. Ammóniával fehér csapadékot ad, de nem válik le tökéletesen. Ammoniumsók jelenléte a leválasztást gátolja. Úgy látszik, hogy hidroxidja nagyon hajlandó kolloidális oldatot adni s e kolloid, eddig ismeretlen körülmények befolyására, néha jobban máskor kevésbbé válik ki s a kiválott kocsonyás csapadék rendkívül szívósan tartja vissza az idegen testeket. Az ammoniás csapadék állás közben oxidálódik s a körülmények szerint sárgás vagy egészen barnásfekete lesz. Hogy mi befolyásolja e reakcziót, nem sikerült megállapítanom. Hogy mennyire megmagyarázhatlan e viselkedés, például hozhatom fel, hogy egy esetben ammóniát adva az oldathoz, miután az edény nagyon tele volt, annak tartalmát ketté osztottam s mind a két részt egy időben forralni kezdtem. Ugyanannyi ideig tartó forralás után az egyik edényben a csapadék majdnem fekete, a másikban csak sárgás lett. Kalium- és natrium-hidroxiddal szemben egészen úgy viselkedik, mint az ammóniával. A levegőn megbarnult csapadék kénessavban könnyen és színtelenül oldódik. Higított savak nehezen és barna színnel oldják, az oldat állás közben vagy forralásra elszíntelenedik. Kénessavas oldatában forralva, mindaddig, míg szabad kénessav van jelen, nem keletkezik csapadék; addig forralva, míg a szabad kénessav eltávozik, fehér csapadék kezd kiválani, a mely a levegővel érintkezve megbarnul, de kevés kénessav hozzáadására könnyen oldódik. Natrium-aczetattal forralva sárgás csapadék alakjában válik ki. Ammonium carbonat tökéletlenül választja le. Bármilyen vegyületét e testnek, az eddig ismert sajátságai alapján, tisztán előállítani igen nehéz. Alig van kémszer, a melylyel jól leválasztani lehetne. A kémszerek mindegyikében a körülményekhez képest többé-kevésbbé oldva marad. A keletkezett csapadékok mind rendkívül voluminozusak, úgy hogy azok nemcsak
