A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
10 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. eredményeknek; de ellent mondanak ennek WINDISCH RIKÁRD-nak nagy gonddal végzett többi adatai, 1 melyek szerint hosszabb időn át megejtett megfigyelés alatt sem lehetet a víz összetételében olyan változást észlelni, melyből annak a talajvízzel való keveredésére következtetni lehetne. A tó vizének a hőmérséklete közvetlenül a forrás környékén 1907 szeptember havában mérve, úgy a víz színén mint a mélyebb rétegekben egyformán 33° C volt, illetve úgy látszott, mintha a tó fenekére bocsátott hőmérő néhány tized fokkal kevesebbet mutatott volna. E jelenséget, mivel akkor még érthetetlen volt előttem s miután a használt hőmérő csak egész fokokra volt beosztva, téves leolvasásnak hittem. Ugyanekkor a víz hőmérséklete a partok közelében mintegy 2 méter mélységben 31 5° C volt. 1908. év novemberében a víz hőmérséklete a forrás helyén 31"5° volt. Ekkor ismét tapasztaltam, hogy a hőmérő a mély rétegekbe bocsátva valamivel, a fenéken majd félfokkal kevesebbet mutatott. A víz hőmérséklete az időjárás szerint változó. LOVASSY SÁNDOR 2 mérései szerint a forrás vizének hőfoka 27 c— 38° között változik. Az, hogy e hőmérsékváltozást a partok felől beszivárgó talajvíz idézné elő, már az eddig közölt adatok alapján sem tételezhető föl. Egyébként is ez esetben a tó különböző részein sokkal nagyobb hőmérsékbeli különbségek volnának észlelhetők. Föltehető az, hogy a talajvíz még a forrás kilépése előtt talál ahhoz utat s még ott keveredik el annak vizével. Ez esetben két lehetőség volna föltételezhető: az egyik, hogy a talajvíznek a forrás vizével való találkozása a föld színének közelében történik, a hol a talajvíz hőmérséklete még a légkör ingadozásának erősen alá van vetve. Ez esetben magyarázható volna a hőingadozás annak lehetősége mellett is, hogyha a kétféle víz állandó aránnyban keveredik egymással s a keveredésre a víz chemiai összetételének ismeretéből következtetni nem lehetne; de e lehetőségnek föltevése rögtön elesik, ha a vizet szállító réteg fekvését nézzük. A vizet szállító agyagréteg a tó alatt, a völgy felől a dombok irányába húzódik. A víz e rétegben a völgy felől a dombok felé áramlik^ Ha tehát e rétegeken valahol a közelben a föld fölszínével közlekedő repedés támad, azon nem a talajvíz behatolását, ellenkezőleg a forrás vizének kiáramlását kell várnunk. A másik föltevés volna, hogy a kétféle, egy melegebb és egy hidegebb víz valahol a forrástól távolabbi ponton találkoznak egymással. Ez esetben azonban a hőingadozás csak úgy magyarázható, hogy a kétféle víz keveredési aránya időszakonkint változik, a mit a víz összetételének változása árulna el. WINDISCH adataiból azonban, a ki hosszabb időn át nemcsak a tó különböző helyeiről, hanem az egy és ugyanazon ponton különböző időben merített víz összetételét is vizsgálta, ilyen keveredésre következtetni nem lehet. Ellent mond e föltevésekneknek az is, hogy a víz hőmérsékletének változása, mint azt a tapasztalat mutatja, nem az időjárás csapadékváltozásával, hanem annak hőváltozásával függ össze, tehát nem marad más magyarázat, mint hogy a forrás vizének hőmérsékletváltozását tisztán a tó felületének hőkisugárzása idézi elő. 1 Lásd a mellékletet. 8 A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. II. szakasz függeléke 11. old.
