A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
11 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. E föltevés az első pillanatra érthetetlennek látszik, de érthető lesz, ha a forrásmedencze sajátságos alakját tekintetbe vesszük. A mellékelt 3. ábra JORDÁN KÁROLY rajza 1 után készült, kiegészítvén azt LÓCZY LAJOS-nak a forrás helye geologiai viszonyainak leírása alapján. E szerint a víz felszíne alatt 10 méter mélyen egy homokkőpad nyúlik ki mintegy 2 méternyire az alatta levő kékesszürke homokos agyagpaal fölött. A homokkőpadon dolomitkavics hever. A homokkőpad alatti agyagpala vertikális falat képez s ennek hasadékain tör elő a víz. A legerősebb kiömlés 12 l/ 2 méter mélységben észlelhető. E fal a víz színe alatt mintegy 35 méter mélyen kezdődik innen a tófenék, északnyugati irányban egyenletesen emelkedik s a lejtő, elsekélyesedve egészen, a part melletti nádasba nyúlik be. E nádas között a sekély víz erősen lehűl, úgy hogy itt télen gyenge jégréteg képződését is lehet észlelni. Az itt lehűlt víz nagyobb fajsúlya következtében sülyedni kezd s a lejtő irányában a forrás mélyébe kerül. Itt a meredek falakból erős nyomás alatt kiáramló s fölfelé törő meleg víz, mint a vízlégszivattyú a levegőbuborékokat, magával ragadja a körülötte levő hidegebb vizet s azzal elkeveredik. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a 12 méter mélységben merített vízben a kalczium és magnézium mennyisége nagyobbnak 1 A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. r. II. szakasz függeléke 78. old. 8 Ugyanott. ^S V
