A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 87 D) A jég és a Föld szilárd kérge. Összefoglalva röviden az előbbi pontok alatt elmondottakat, a következő tényeket konstatálhatjuk: 1. A jég fagyásakor már előkészíti a gyertyásodás tüneményét, amely a későbbi hőmérséklet-ingadozások következtében még jobban kifejlődik. 2. Tetemes lehűlés esetén a jég összehúzódva, megrepedezik. A repedések legnagyobb része nem tisztán az abszolutus összehúzódás következménye, mert hisz ha egyszer a jég a partoktól elválik, akkor szabadon húzódhatnék össze, semmi oka sem volna többé a megrepedezésre. Ezt az erős repedezést a felső és alsó jégrétegek különböző hőmérséklete okozza, amely a jéglapot görbülcsre kényszerítené. 3. A repedések legnagyobb része ismét keményen befagy, mert az egyszer történt megrepedés után itt többé nagy mozgás nem megy végbe. Van azonban a repedések között néhány, amelyeket főrepedéseknek neveztünk s amelyek a tulajdonképeni, igazi dilatácziós hézagoknak felelnek meg s amelyeknek mentén a valódi abszolutus kiterjeszkedés és összehúzódás egyenlítődik ki. 4. Ezek a főrepedések kijelölik a leendő turolások s az utánuk következő rianások helyét. 5. Változatos hőmérsékletjárás esetén a főrepedések mentén törmelékhalmazok keletkeznek, amelyeket a nép turolásnak nevez. 6. Ha hosszabb ideig tartó hideg periódus után hirtelen történik a felmelegedés, akkor körülbelül megint a főrepedések mentén, de ha esetleg azok is erősebben befagytak, itt-ott tőlük eltérően, vastag jégből, egyszeres felvetődéssel keletkeznek turolások. 7. Úgy a főrepedések, mint a turolások vezérvonalai olyan legnagyobb körök, amelyek lehetőleg hozzásimulnak a partokhoz és egymáshoz. Ahol két ilyen legnagyobb kör érintkezik, ott egyenes repedés, vagy néha két egymást metsző repedés is képződhetik. 8. A turolások kifejlődésük után is folytonos mozgás színhelyei, azért itt legelőször pusztul a jég s erős felmelegedés után helyükön úszó jégdarabokkal fedett, nyilt-vízsávok keletkeznek, amelyeket a nép rianásnak nevez. Ezeken indul meg a jég pusztulása, amit mindig a szél szokott igen rövid idő alatt befejezni. E. R. BucKLEY-nek többször említett érdekes értekezése után C. R. VAN HISE néhány reflexiót közöl, összehasonlítva a jégen észlelhető mozgásokat a Eöld szilárd kérgének mozgásaival. Aki látja ezeket a tüneményeket, csakugyan nem szabadulhat attól az önkéntelen feltoluló gondolattól, hogy a jég tüneményeit a Föld szilárd kérgének tüneményeivel hasonlítsa össze. A turolások mint valóságos hegylánczok húzódnak végig a nyilt jégtáblán, ahol pedig a partra torlódtak, ott a masszívumokhoz simuló ránczvetés analógiájára gondolunk. Különösen itt, a partok mentén, ahol a sáros jég és összefagyott törmelék elég plasztikus ahhoz, hogy valódi gyűrődések jöjjenek létre: igen csábító a hasonlat s apróbb részleteiben meglepően összhangzóak is a tünemények. A jégen keresztben átvágó turolások nem egészen olyan benyomást keltenek-e, mint az Urai-hegység, amely két érintetlen, teljesen nyugodtan fekvő tábla közt
