A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
42 Az ég tükrözése hullámzó felületen. havának egyik szeles, esős reggelén. A félsziget nyugati részét köd takarta, a melyből csak a Csúcshegy keleti lejtője sötétlett ki. Erős W szél fujt s a felhőkké foszladozó köd gyorsan gomolygott fel a kolostor felé. A falut sűrűn eltakarta s a templom körüli térről csak néha-néha nyílt kilátás a környékre. A kolostor alatti meredek lejtőn azonban, a mely a szél árnyékában van, azt lehetett látni, hogy a kolostor magaslatairól előgomolygó felhők egyszerűen örvényleni kezdenek, alábuknak a lejtőn s szétfoszlanak, olyan tökéletesen, hogy innen minden akadály nélkül végigláthattam a befagyott tavon. Pedig az a domb, a melyen a kolostor és templom áll, alig magasab 80 m.-nél a tó színe felett. A nagyobb felhők — legyenek azok bár zivatarfelhők vagy egyéb cumulostratusok stb. — azok sem az efféle kis emelkedéseket, sem pedig a tó vize felett keletkező gyenge czirkulácziókat nem érzik meg. A nagyobb légköri zavarok, úgy a tartós eső, mint a nagy zivatarok rendesen, sőt majd kivétel nélkül nyugatról keletre vonulnak végig a Balaton felett, a mint ezt különösen a Keszthelyen és Balaton-Füreden felállított két barograf adatai mutatják. Ugyanaz a háborgás a levegő nyomásában 1—2 óra idő alatt jut el Keszthelyről B.-Füredre. De térjünk vissza most a hullámzó tó tükrözéseire, illetőleg annak színeire Ha a hullámzó tó fölé egyenletes, kék égboltozat borul, akkor a hullámok minden irányú és hajlású lejtője csakis kék színt reflektál a szemünkbe, kivéve a partok sötét árnyképeit. Ebbe a kék színbe belejátszik ugyan a tó vizének saját, zöld színe is, de azért a reflektált kék szín az uralkodó. Csakhogy a hullámok különféle hajlású lejtői nem egyforma állapotban vetik vissza a kapott fényt. A 19. ábra nyújt az iránt kellő tájékozást. Ha egyetlenegy hullámfelületre tekintünk, azon igen különböző dolgokat látunk tükröződni. így pl. A helyen az égnek a zenith közelében levő része tükrözik, C helyen valamivel alacsonyabb hely s végül D helyen az égnek alsó része, az «ég alja». Ha az ég mindenütt egyformán kék, akkor mindegyik helyről egyforma kék szín vetődnék szemünkbe, ha a víz felszíne tökéletes tükör volna. így azonban D helyen az ég alja tökéletesen fog tükröződni, míg C helyen a tükrözés rendkívül sok fényveszteséggel jár s B helyen már oly csekély fény tükrözik, hogy ezt teljesen elnyomja a víz belsejében szétszórt fény, a mely itt jöhet legkevesebb fényveszteséggel úgy a levegőbe, hogy aztán szemünkbe jusson. Ha a víz színe zöldes vagy sárgás, az ég meg — mint feltettük — egészen kék, akkor a hullám teteje intenzív kéknek 19. ábra. A hullám elülső lejtője az ég különböző pontjait tükrözi.
