A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
41 Az ég tükrözése hullámzó felületen. biekkel összeesnék, ott kissé félre rajzoltam). Látjuk a képen, hogy most a szél mindenütt északról délre tart, de nem mindenütt egyforma sebességgel s főleg a közepes nivókban nem egészen vízszintesen, hanem a tó előtt felfelé száll, fenn meggyorsul, alul megcsendesedik, aztán a tó felett megint alászáll s most fenn csendesedik meg és alul válik gyorsabbá, míg végre a tó déli partján ismét kissé megemelkedve, a zavar teljesen eloszlik. A közönséges meteorologiai feljegyzések legfeljebb az északi part kisebb és a déli part nagyobb sebességű szelét tudnák kimutatni, különben a tünemény teljesen felismerhetetlen volna, de azért létét tagadnunk nem szabad. A mechanika kérlelhetetlen törvényei ezt a czirkulácziót, ha még oly gyengén is, de okvetetlenül megkívánják. Erős bizonyítékát látjuk ennek éppen abban a tapasztalati tényben, hogy a délutáni, egyes csomópontokon keletkező felemelkedések s az ezzel járó cumulusés ernyőképződések a tó partjait körülveszik, de a tó színére nem lépnek, vagy föléje jutva, szétbomlanak. Hasonló tüneményeket a folyók föiött is észlelnek a léghajósok, a kik közül már többen leírták, hogy az egyenletes, hullámos felhőleplekben szédítő mély hasadás tátong a folyók vonala fölött, a mit kétségkívül 18. ábra. Felhőképződés a Badacsony tetején. a folyók hűs vize által indított, gyenge téli monzunszerű czirkulácziónak tulajdoníthatunk. Erősen borús időben, vagy éjjel a tó a lokális zivatarok előtt nem zárja el az utat, csakis olyankor, a mikor meleg, napsütéses nap előzte meg a lokális, kis zivatart. Hogy az efféle kis emelkedéseknek milyen hatása van a felhőképződésre, azt a Balaton mellett két fényes példával tudom igazolni. Az egyik a Badacsony tetején észlelhető állandó felhőképződés. A míg a tó és a környező halmok felett gyorsan futó fellegeket látunk, addig a Badacsony tetejét állandóan borítja egy szakadozott, rongyosszélű felhő (18. ábra), a mely az erős szélben sem mozdul el a hegy tetejéről, habár alakját folyton változtatja. Nem is ugyanaz a felhő ez, a mit látunk, hanem mindig más páraszemecskékből összetett tünemény, a mely a hegyen felemelkedni kényszerült légáramlásnak azt a részét jelzi, a hol az a telítés hőmérséklete alá hült. Ezt a tüneményt a balatoni halászok időjóslásra használják («Badacsony teteje beborult . . .») és méltán, mert a levegő nagy páratartalmáról tanúskodik. 1 A második efféle érdekes tüneményt Tihanyban észleltem 1901 februárius 1 Tökéletesen hasonló ehhez a délafrikai Table-hegy felhőtakarója a «Table-choth».
