A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
40 Az ég tükrözése hullámzó felületen. nemsokára megint kikerekedik a felhők alakja, éles lesz a peremük s mint rendes, pontosan egy nívóban úszó seregek vonulnak tova Ennek a tüneménynek egyszerű oka abban keresendő, hogy a légáramlás, a mely a felhőket lassan ragadja magával délkelet felé, a plató peremén mintegy 100 m.-rel bukik alacsonyabb nivóra, tehát körülbelül egy fokkal felmelegszik, a mi ilyenkor a levegő nedvességének halmazállapotára nézve igen jelentékeny. Ehhez tökéleletesen hasonló tünemény mutatkozik a kisebb zivatarok vonulásában is. A veszpémi vagy nagy-vázsonyi platóról jövő zivatarok, a mikor a plató peremére érkeznek, kettéválni látszanak. Egyik részük Tihanyon át a somogyi partok felé vonul, a másik része pedig a plató peremén látszik végigvonulni, majd Kenese felé eltűnik az Alföldön. Kétségtelen, hogy nem kettévállásról van szó, hanem a zivatarnak az a része, a mely a platóról leszáll a Balaton medenczéjébe: felmelegszik és megszűnik csapadékot kiválasztani. Ezért várják oly gyakran hiába a mutatkozó kellemes záporesőt Balaton-Füred fürdővendégei. Persze, ha a zivatar igen erős, vagy ha az SW felől jő, akkor B.-Füred is kap esőt. 1 A nappali felmelegedés további fejlődésével valószínűleg czirkuláczió indul meg a tó hűs vize és a környék felmelegedett talaja felett levő levegőtömegek közt. HANN 2 hasonló tüneményt ír le a Kaspi-tóról, mint télen és nyáron váltakozó monzunszerű széljárást. Valószínűleg a téli monzunhoz hasonló gyenge czirkuláczió érezteti hatását a tó felett a délutáni felhőképződés alkalmával. A tó vize nem melegedvén fel annyira, mint a környező partok, a tó partjain a tengerparti szelekhez hasonló gyenge áramlások keletkeznek a Föld felszínén, a magasban pedig a levegő összefut a tó fölé, hogy ott csendesen lesülyedjen s a földszinten ismét szétáramoljék (16. ábra).— Ennek a tüneménynek elméletileg okveteden létre kell jönnie, de számokkal, észleletekkel kimutatni rendkívül nehéz, mert az áramlások igen kicsinyek. A mint egy kissé erősebb szél jár a tó felett, azonnal elfedi a tüneményt s különösen a közönségesen jegyzett meteorologiai adatokból kimutatni teljes lehetetlenség. Ha ugyanis a tüneményen kívül még valami állandó irányú szelünk is van, akkor a levegő molekuláinak mozgása igen komplikált lesz, mert a kétféle mozgás egyszerűen összetevődik, a mint azt a 17. ábra mutatja. Ebben az ábrában egyszerű nyilakkal jeleztem a monzunszerű czirkuláczió áramirányait s a nyilak hossza fejezze ki a szél sebességét. Tegyük most ezt össze valami egyirányú, horizontálisan fúvó széllel, a mit az ábrán pontozott vonallal rajzolt nyilakkal jelöltem. Az eredők a kettős vonalak lesznek (ott, a hol az az előb16. ábra. Nappali czirkuláczió a tó felett. 17. ábra. A nappali czirkuláczió összetétele állandó széllel. 1 CHOLNOKY: A levegő fizikai földrajza. 207. lap. 3 HANNÍ Lehrbuch der Meteorologie.
