A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
A hullámzó ví z fény tünemény ei. 35 vethetik az égitest fényét. Ha sűrű, apró hullámzás fedi a tó szinét, akkor ezeknek a ferde csapású lapocskáknak a ragyogása összeolvad egy fényes nagy folttá a tó szinén s az aranyhíd sokkal szélesebb lesz, mint az égitest látszólagos átméró'je. A szélesség meghatározása azonban rendkívül bonyolult probléma. Meg kell határoznunk ugyanis azoknak a lapocskáknak a helyzetét, a melyek még a szemünkbe juttatják a Hold fényét, ha a Hold magassága a látóhatár felett, tegyük fel m, (13. ábra), a nézés helyének magassága a tó szine felett h, s a hullámok maximális lejtőhajlása «. Legyen az a hely, a honnan még reflektált fénysugár juthat a szemünkbe, L s ennek koordinátái a 13. ábrán felvett X—X, Y — Y tengelyrendszerre vonatkoztatva x és y. Ezen a helyen a hullámlapocska kétségtelenül a legmeredekebb lesz, a mi még előfordulhat s ennélfogva normálisának, LM-nek zenittávolsága szintén a. Hogy ennek a normálisnak mi az azimuthja, azt még nem tudjuk, de jelöljük, az Y tengelytől számítva, 5-nak. Megjegyzem még, hogy ez a normális okvetetlen metszi a szemünkbe jutó fénysugarat, H;0 vonalat, M pontban, mert hisz benne fekszik abban a síkban, a melyet H 2L és LSz vonalak állapítanak meg. A fénysugár tehát a Holdról jőve, L pontban reflektálódik és Sz pontba jut. A H,L és az LSz vonalak által bezárt szöget a tükrözés törvényénél fogva az ML normális felezi s a beesés és visszaverődés szöge legyen ß. Feladatunk most abban áll, hogy meghatározzuk y-nak maximális értékeit, az előbbi feltételek érvényesülése esetén. Az olyan f (x, y) függvény ugyanis, a melyből az adott körülmények közt lehetséges maximális y-okat kapjuk meg minden x-hez, az az aranyhíd határolásának mathematikai kifejezése lesz. Hogy ezt a függvényt megkaphassuk, mindenekelőtt összefüggést kell felfedeznünk az x, y és a megadott állandók, m, h és a között, s a tükrözés törvényének is kifejezésre kell jutnia. Mindenekelőtt húzzuk meg a H xSzO sugarat s az SzTO háromszögben a TO oldalat nevezzük C-nek, a melynek értéke C — h. cotg. m 1.) minélfogva, mint egyszerűbb alakban írt állandó szerepelhet. Kössük azután össze az O pontot a tükrözés L helyével. Ez a vonal nem más, mint annak a síknak nyomvonala a víz tükrén, a melyet a tükrözés L helyén és a szemünkbe jutó fénysugáron át tettünk. Ez a sík természetesen tartalmazza a tükrözött fénysugár eredeti és visszavert részét is, meg ennélfogva a beesés normálisát, ML vonalat is. A beesés normálisa e szerint, akárhol is tükrözik a víz felülete, mindig metszi a H,0 vonalat. Az LO vonal hajlása az X tengelyhez g legyen s ennek értéke tg.g = | vagy sin. 2.) Az SzL megtört sugár vetülete, LT az X tengelyhez a szöggel hajlik. Ennek értékére nézve y tang, a x —C a melyre átmenetileg' szintén szükség van.
