A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei

34 A hullámzó víz fény tünemény ei. 34 a Hold deklinácziója zérus, akkor a Balaton felett ez az időszak körülbelül éppen hat perczig tart. Szükségtelen megjegyeznem, hogy Nap vagy Hold nyugtával kezdetben szétszórt csillogás épp oly gyorsan nyúlik el aranyhíddá, mint a hogy az előbb megszűnt. Ez a tanulmány különösen alkalmas módszert ad a kezünkbe, a melylyel a hullámok lejtőinek maximális hajlásszögét meghatározhatjuk. Sokkal nehezebb probléma az aranyhíd szélességének ^meghatározása. Ha a hullámok csakis a nézés irányára merőleges alkotójú hengerfelületek volnának, akkor az aranyhíd nem volna szélesebb, mint az illető égitest látszólagos átmérője. Végig nyúlnék tehát a fénylő pontok sávja egyenletes szélességben, minden perspektivikus keskenyedés nélkül. Néha, szél elmultával, a mikor nyugodt, szabályos hullámok gördülnek a tavon, tényleg, alig szélesebb az aranyhíd a Hold vagy Nap látszólagos átmérőjénél. A mint azonban rendetlen a hállámzás, különksen pedig, a mikor rendetlen szellő borzolja a víz tükrét, akkor az aranyhíd jóval szélesebb, különösen ha már a Hold magasra emelkedett. Ha a víz felszínén rendetlen a hullámzás, akkor mindenféle irányban lejtő érintősíkokat lehet húzni a hullámfelületekhez. Hogy a kifejezéseket egyszerűsítsük, használjuk azt a kifejezést, a mit a geologusok szoktak valamely réteg helyzetének meghatározására használni. A síkokban húzható vízszintes vonalak iránya ugyanis a geologusok nyelvén a csapásvonal. A tükröző lapocskák csapása tehát a lapokon húzható vízszintes vonalak irányát fejezi ki. A hullámfelületekhez húzható érintősíkok tehát a parányi kis tükröző lapocskákat helyettesítik s ezeknek csapása rendetlen hullámzás idején mindenféle irányú lehet. Azoknak a lapoknak a tükrözése, a melyeknek csapása merőleges a nézés irányára, nem fogja szélesebbé tenni az aranyhidat. A ferde csapású lapocskák azonban a nézés irányától jobbra, vagy balra, meglehetős távolságból is szemünkbe v |N 13. ábra. Az aranyhíd szélességének meghatározása.