A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai

21 víz hőmérsékletére, illetve hőmérsékletének megváltozására kétségkívül nagy befolyással kell lennie még a hővezetésnek is, mely bár tudvalevőleg a viznél igen kicsi, két-három méternyi vízrétegnél egy-két nap alatt mégis észrevehető eredményt adhat. Ehhez járul továbbá még azon körülmény, hogy a szél okozta vízmozgások ily sekély vizű tónál nagy fokban hozzájárulnak ahhoz, hogy a felületi víz hőmérséklete csakhamar kicseréltessék a tó egész vizével. Ezen két ok hozza létre azután azon, a fentebbi feljegyzésekből kivilágló tényt, hogy a víz felületének a plusz négy fok alá való sülyedését csakhamar követi magának a fenéknek alacsony hőmérséklete is és hogy maga az iszap-hőmérséklet is csakhamar négy fok alá sülyed, mert az iszap is át meg át van ivódva vízzel. Sajnos, hogy a fentebb közölt feljegyzéseknél kénytelenek vagyunk a víz felületének hőmérsékleti viszonyait nélkülözni, mert belőlük tiszta képet nyerhetnénk arról, hogy miként és mennyi idő múlva követi a fenékvíz hőmérséklete a felületét. Ámde, ha tekintetbe vesszük már a megelőzőkből ismert ama tényt, hogy a Balaton vizének felületén egy-két napon át állandóan tartó hőmérsékletváltozást csakhamar követi a fenékvíz hőmérséklete is, akkor idevágó feljegyzés hiányában is következtethetünk arra, hogy az őszi és téli lehűlésnél sincs különben. De meg ha a fentebb közölt eredeti feljegyzések sorozatán végig tekintünk, azonnal szembetűnik, hogy, ha a levegő hőmérséklete zérus alá sülyed két napon át, már a harmadik napon a fenékvíz hőmérséklete is vagy eléri a zérus fokot (lásd 1897. november hó ll-ikét) vagy közel jár hozzá (1. 1897. november 28-ikát, deczember 22-ikét, 1898. február ll-ikét!). Ugyanazon ok, mely lehűtötte a levegőt, lehűti egyúttal — bár valamivel lassabban — a víz felületét is, a mely egy-két nap múlva jól meglátszik a fenékvíz hőmérsékletén is. Különben, hogy mily gyorsan és mily következetesen követi a fenékvíznek, sőt még az iszapnak hőmérséklete is a víz felületének hőmérsékleti viszonyait, erre vonatkozólag az 1898-iki deczember és 1899-iki január havából állanak adatok rendelkezésünkre, a melyeket im ide iktatok: 12. táblázat. Hőmérsékleti viszonyok 1898. deczemberben és 1899. januárban. 1898. Deczember 1899. Január L e v e g ö V í z 7 am Napi közép Fent Fenéken Iszapt 19. 52 6-9 3-0 3-2 40 20. 60 4-7 1-7 2-0 3*4 21. — 1-8 0-9 10 1-4 3-0 23. 34 -25 02 0-4 3-2 25. -4-0 - 1-9 0-6 10 33 27. — 7-0 -51 04 10 20 28. -60 00 0-2 0-2 1-5 29. 48 3-4 0 2 02 2 0 30. — 0-4 11 1-0 1-0 23 2 2-4 5-2 10 1-4 2-5 4. 10 0-5 00 o-i 0-5 5 -36 -0-8 o-o 00 03 6. 30 33 00 o-i 03 7. 00 0-7 0-0 0-2 0-6 8. — 34 -29 o-i 0-3 0-6 9. -2-0 — 14 01 0-3 0-8 10. 1-6 — 01 0-1 0-4 1-0 11. 06 2-2 0 1 0'8 1-4 12 1-5 3-0 0-2 1-2 2-0