A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

A Balaton szabályos ingásai. 101 A periódus nagyságára nézve a következő sorozatokat mértem meg: január 2. . . . . 2 hullám ä 130-8 percz márczius 31. . . . . 2 ä 142-6 » május 14. . . . . 7 ä 150-6 » » 17. . . . . 7 ä 143-0 » » 13. . . . . 3 ä 159-1 » június 7. . . . . 8 ä 122-4 » » 8. . . . . 2 » ä 147-5 » » 12. . . . . 2 ä 141-3 » » 21. . . . . 5 » ä 116-6 » » 22. . . . . 4 ä 122-7 » » 26. . . 2 ä 130-2 » » 29. . . . . 6 » ä 120-7 » július 1. . . . . 6 » ä 150-0 » » 1. . . . . 5 ä 148-8 » » 7. . . . . 8 » ä 147-3 » » 11. . . . . 6 » ä 153.7 » » 18. . . . . 7 ä 156-0 » » 23. . . . . 7 ä 152-5 » » 30. . . . . 5 » ä 148-8 » augusztus 2. . . . . 8 á 1519 » » 4. . . . . 5 ä 141-4 » » 5. . . . 4 ä 143-8 » » 17. . . . . 2 ä 136-4 » szeptember 17. . . 7 ä 150-6 » október 3. . .3 ä 155-0 » november 22. . . 13 ä 152-5 » Közép 143-0 perez Ennek az összesen 132 megmért hullámnak közepét venni azonban tulajdonképen nem is szabadna, mert az ingások időtartama a vízállás szerint rendkívül változik. A sorozatból is lehet látni, hogy a nyári magas vízállás mellett (lásd 13. ábrát) a periódus általában rövidebb, mint a tavaszi és őszi sokkal alacsonyabb vízállásnál. Feltűnik talán, hogy mind 1895-ből választottam, de ennek később magyarázatát adom. Ez a szabályos ingás specziális tulajdona a keszthelyi Balatonnak, miután Kenesén egyáltalában nem észlelhető. A 34. és 35. ábrákon első pillanatra úgy látszik, mintha a keszthelyi szabályos ingásoknak egy hasonló periódusú felelne meg Kenesén, de az összetartozás csak látszólagos, a két ingás periódusa közt lényeges külömbség van s két egészen külömböző tünemény. — A nyugati tórésznek, Keszthelytől a tihanyi félszigetig, egy egycsomós hulláma 361'6 perczig tart. Kétcsomós hulláma tehát 181 perczig, ami jóval több, mint a görbéből nyert közép. De ha meggondoljuk, hogy az 1895. évi vízállás általában sokkal magasabb, mint az a közép vízállás, melyre a mélységmérések vonatkoznak (103"65 m. az Adria felett, amely magasság a siófoki mérczén úgy, mint az ábrákon 10000-zal van jelölve), akkor valószínűnek látszik, hogy csakugyan ez a szabályos ingás a keszthelyi Balaton kétcsomós ingása. A mérések közt a legnagyobb eltérés mintegy