A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bal utón hidrografíája. 83 még jókora rétegcsoport következett. A turzások nem is maradhattak volna meg ilyen kemény homokkő-alakjában, ha nem takarta volna őket sokáig vastag agyag- és homok-lerakodás. Csakis mélyen eltemetve válhattak azok homokkővé. 3. A Burnóti-patak áttörése a homokkő-rögön Kisörs alatt kétségtelenül epigenetikus völgy. Ehhez pedig az kellett, hogy az egész medencze és a Kővágóörs előtt levő küszöb is vastagon be legyen takarva pannóniai rétegekkel, legalább is olyan magasan, mint a kisörsi nyereg eredeti felszíne volt a rendesi 237 m magas hegy és az Ábráhámi-szőllők fölött emelkedő 193 m magas pont között. Az 1:25,000 mértékű térképekről készített metszet szerint ennek a nyeregnek eredeti magasságát legalább 180—190 m-nek kell feltennünk, tehát legalább eddig okvetlenül ki volt töltve a kállai medencze üledékekkel. A kővágóörsi alsó-pannóniai turzás olyan terrasz-szerű párkánysík szélén húzódik végig, mintha a turzást építő tenger abradálta volna itt a homokkő-rög lejtőjét. A turzások óriásköveit LÓCZY mesteri kézzel írta le, könyvében jó kép is illusztrálja, de talán nem felesleges saját felvételemet ide iktatni, a turzás helyzetének bemuta32. ábra. A kővágóörsi Kőhát tájképe. tására (32. ábra). A mögötte levő síkság aligha lehet más, mint a pannóniai turzással megvédelmezett pannóniai rétegek maradéka, ezért nem kell egy részleges abrázióra gondolnunk. A pannóniai rétegeket egyebütt mindenhol elhordta a szél. Nem kell többé ezt bizonyítanom, amikor LÓCZY is fölemlíti ezt a valószínűséget, de amikor különösen a helyükből kibillent nagyszerű homokkő-lapokat látjuk. A medencze északnyugati szélén sok pannóniai réteget megvédelmezett a bazalt és tufája, itt a turzás mögött magának a turzásnak a homokköve. Amikor még mindent eltakart a pannóniai rétegcsoport, akkor a medenczébe leggyorsabban vágódhatott vissza a kisörsi nyereg patakja, ma már megmondhatatlan körülmények következtében. Ez visszavágódva a mai medenczét akkor fedő homok- és agyagrétegek közé, képes volt a kisörsi nyerget oly gyorsan bevágni, amily gyorsan pusztultak a pannóniai rétegek s mindig meg tudta tartani helyét a homokkőben is. Végre a medenczéből fenékig kitakarodott a pannóniai laza üledék-csoport s ma a szél a werfeni dolomit hepe-hupás, erősen letarolt felszínét szántogatja. Lefolyástalan kis medenczék tűntek elő az elpusztult takaró alól, amilyen a Kornyi-tó, meg a Kódis-tó kis medenczéje. A turzások kemény homokköve vitézül ellentállt a pusztulásnak s megvédte a régi lagúnák felszínét is. G*
