A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

82 A Balaton hidrografiája. 27. Az eddigieknél mindnél sokkal nagyobb vízterülete van a Bnmóti pataknak, mert ez azt a rendkívül érdekes medenczét csapolja le, ami a triasz-perem és a permi-homokkő-rög közé van befoglalva. LÖCZY ezt a medenczét határozottan abrázió művének tartja s ebben tökéletesen egyetértek vele, csak némely dolog nem látszik elég világosnak. A Kővágóörs előtti küszöb, amelyen át kijuthatunk a Balatonra, jóval magasabb, mint a medencze feneke, a zánkai patak felé elzáró vízválasztó táján is magasabb, mint a medencze feneke. Tehát valóságos sziklamedencze van előttünk. Ilyen medenczét az abrázió nem szokott létrehozni. Egyedül Nemes­káptalantóti felé, a Bács-puszta táján — amint LÓCZY leírja — lehetett olyan össze­köttetés a nyilt pannóniai tengerrel, ahol a medenczének nem lehetett, vagv nem volt küszöbe De ez igen keskeny összeköttetés. A csobánczi szirt már minden esetre a csatorna szélén állt. Mivel az abradált anyag ebből a medenczéből semmi­képen sem takarodhatott ki, az abráziónak igen gyorsan meg kellett szűnnie. Mind­31. ábra Abráziós szint és tavi szint Szepezden. ezeket meggondolva, hajlandó vagyok egy prepannóniai denudácziót feltenni, aminek következtében ide a pannóniai tenger könnyen behatolhatott. A szarmácziai rétegek fekvése azt tanúsítja, hogy a szarmácziai tenger felszíne nem volt oly magas, mint a pannóniai tengeré, azért ez a rész itt szárazföld lehetett. De ezzel még mindig nincs megmagyarázva a medenczének a zánkai és kővágó­őrsi küszöbnél mélyebb fekvése. Ezt az alacsony szintet nem lehet másnak tekinteni, mint késő-plioczén, mondjuk poszt-pannóniai denudácziónak, de ez is nehezen érthető. A kállai-medencze kétségtelenül tele volt pannóniai rétegekkel. Ezt a követ­kezőkből lehet tudni: 1. A pannóniai rétegek felszíne ezen a tájon mindenütt 200 m magasságban volt, körülbelül. Ebben az esetben a kállai medencze fenekét legalább 60—70 m vastag pannóniai takaró réteg fedte. 2. Az a klasszikus, gyönyörű pannóniai turzás, amit LÓCZY éles szeme fedezett fel, 1 a felfedező leírása szerint az alsó pannóniai rétegek közé tartozik, tehát fölötte 1 Id. m. 382. oldal. A felülről második kikezdésben „dünék"-nek mondja, kétségtelenül tollhibából, mert alább helyesen „turzások"-nak nevezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom