A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hid ro gr a fiája. 81 abráziós szint, majdnem tiszta dolomiton. Az ellentét az abráziós szint és a bazaltsüveges Hegyestűvel koronázott triasz-rögök közt a 30. ábrán látszik jól. De most ez az abráziós szint nem nyúlik ki egészen a tóra, mert itt új hegy-elem merül fel. A permi vörös homokkő nagy röge bukik itt ki a werfeni takaró alól s egész az Örsi-hegyig most ez emelkedik közvetlenül a tó partján, a rög mögött pedig most a tótól elzárva találjuk meg a pannóniai abráziót, gyönyörű medencze alakjában. A zánkai patak ennek a medenczének a szélén tör elő a hegyek közül, de aztán keletre fordul, hogy megkerülje a permi homokkő-rögöt, kicsit bele is vág a szélébe s ott ömlik a Balatonba, ahol a szarmácziai rétegek egészen közel jönnek a permi homokkőhöz. A patak nagyon kevés vizet hoz, épp úgy, mint a Cserekútpatak. Völgye ezért a zánkai abráziós szinten fejletlen, itt-ott szakadékos kis kanyon. 26. területnek vettem a Szepezd-rendesi lejtőséget, vagyis a permi homokkőrögnek délkeleti lejtőjét. Alig két kilométer széles, meglehetősen egyenletes szélességű zóna ez, a zánkai patak torkolatától a kállai medenczét lecsapoló Burnóti patak torkolatáig. A kemény, sokszor konglomerátumos homokkő úgy látszik nagyon ellentállt az abráziónak, mert csak keskeny, de határozottan felismerhető abráziós szint húzódik végig a hegy tóra néző lejtője előtt. Jól felismerhető az abráziós szint Zánka és Szepezd közt. Szepezdnél kevésbbé. Itt csak a hegylejtő profilumán látszik meg a régi abráziós felszín és az új, balatoni parti szint érintkezése azon a meredek lépcsőfokon, amelyen Szepezd házai állnak (31. ábra). De még jobban kitűnik az abráziós szint Révfülöpnél, ahol az abráziós szint ópaleozói fillites agyagpalán van. Itt a villákkal ékes szőllőhegyek alsó része van rajta. Kitűnően mutatja ezt a szintet a magányosan álló, félszigetszerű Pálköve. Ennek a folytatásában van aztán a nagy, kővágóörsi abráziós szint, s ez bevezet bennünket a kállai medenczébe. A szepezdi homokkő-rögöt tehát sokkal keskenyebb abráziós szint veszi körül, mint amilyen a triasz-rétegekből felépített hegyvidéket. De azért ott van. Az abráziós-szint peremét sok apró vízmosás rovátkolja, de egyetlen nagyobb forrás sem fakad, egyetlen nagyobb patak sem ömlik itt a Balatonba. Szepezd előtt a tóparton vannak kisebb források, meg Révfülöp körül, de ezek egészen jelentéktelenek. A Fülöpi-hegy nyugati oldalán az Ecséri templomrom az abráziós szinten van, vele szemben az Örsi nyílás másik oldalán Rendes falucska van ugyanezen a szinten. A kettő közt az abráziós-szint normális lejtővel emelkedik Kővágóörs felé s a falu közelében éri el legnagyobb magasságát mintegy 170 m magasságban. Itt hordja a vízválasztót a Balaton és a kállai medencze közt. Víz innen sem jön le. Rendes falu sokat küzd vízhiánynyal, bár az itt levő kevés pannóniai homok és lösz tartalmaz némi vizet. Sajátságos, sziklás, meglehetősen terméketlen lejtőség ez, bár a homokkő közelről sem olyan meddő, mint a dolomit. Az Ecséri-templomnál elég bő a fillitmálladék s szép növényzet veszi körül ezt a festői, sajnos, nem eléggé méltatott romot. Északra tőle befoglalt kis forrás, környezetében néhány vizenyős fakadék van, de ezeknek vize a felszínen nem jut le a Balatonba. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II rész G
