A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bal ut ón hidrogra fíája. 69 sem lesz szélesebb, mert régi, hatalmasan keresztülvágott törmelékkúpjának két megmaradt és a Balatonig lenyúló szárnya mintegy kifelé tereli a vizet, a szomszédos vízvidékekre. 14. Kis darab lejtőség ez a Tamáshegy déli oldalán, le egészen a Balatonig. Ezen van Balatonfüred fürdőtelepe. Több apró kis árok szállítja le itt a vizet egyenesen a tóba, de egyiknek sincs állandó vize; azonban esős években a pannóniai-pontusi takaró alól a werfeni palák adta abráziós terraszon bőven fakadó vizek vannak. Itt fakad fel a híres balatonfüredi savanyúvíz-forrás, most éppen fúrással átalakítás alatt áll. 15. A balatonfüredi bővizű patak vízgyűjtője ez. Csak a litéri törésig terjed fölfelé, illetőleg a litéri törésen túl, az előbukkanó tridentinus-mész monádnokkjaiig. 26. ábra. A Tamáshegy Koloska-oldali lejtője. A dolomiton aztán két mély barázda fejlődött ki s ezek egyesülnek a faluban, azért olyan széles a vízgyűjtő a dolomiton. A rendetlenség oka pedig az, hogy a Tamáshegy viszonylag szabályos rétegfekvése helyett itt a Meleg-hegy környéke erősen össze van törve; szépen kibillent rögök közt tektonikus mélyedések jelölték ki a két fő, egyesülő völgy irányt. A falu fölött bővizű források fakadnak, a Tamás-hegy nyugati lejtőjén pedig egy nagy, üreges barlang nyílt be mélyen a hegybe, de a kőomlás a barlang bejáratát eltemette. Ez a jelenség igen nevezetes dolog. A barlang nyílása mintegy 200 m magasan van a tenger színe felett, a Tamás-hegy lejtőjének legjobban nyugat felé nyúló lejtőjén, ahol tehát a szintvonalak észak-déli irányúak. A tó fölött tehát mintegy 95 m magasan van. Észak felé, majdnem 45° hajlással nyílik bele a hegybe Hatalmas üregnek látszott, de mélyen nem lehetett behatolni a kőomlások miatt. A barlang nyílása veszedelmes volt az állatokra, sőt a pásztorgyerekekre is, azért nagy kövekkel behányták. Mikor, a hidrografiának melyik stádiumában keletkezhetett ez a víznyelő?
