A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai

96 A csapadék. kevés jellemző vonást árul el valamely helynek e tekintetben való kedvező vagy kedvezőlen viszonyairól. Egyenlő csapadékmennyiség mellett két hely közül az egyiknek klímája száraz, a másiké pedig nedves lehet a szerint, hányszor és milyen csapadék fordult do az illető helyeken. Míg nagymennyiségű, de ritka csapadék mellett valamely hely éghajlata száraz lehet, addig maga a nagymennyiségben, de rohamosan leeső csapadék a maga idejében is kevés, vagy legalább igen rövid ideig tartó haszonnal járt a vidék szerves életére, mert kevés része szivároghatott bele a földbe, mert legnagyobbrészt lefolyt. Fontos továbbá épen a növényzetre nézve az a körülmény is, hogy mely évszakra esik sok csapadékkal sok csapadékos nap. Tavaszra-e vagy tavasztól kezdve kora őszig-e, midőn a növényzet legjobban rászorul, vagy késő őszre, illetve télre-e, midőn kevésbbé szorul rá ? E mellett még egy körülménynek igen fontos volta is kiemelendő, az tudniillik, hogy a több évből kiszámított úgynevezett közepes csapadékmennyiséghez úgy évi, mint havonkénti értékeiben mily arányban állanak az egyes évek tényleges csapadékviszonyai. Vájjon ez egyes évek, vagy évről-évre az egyes hónapok csapadékmennyiségei állandóan közel járnak-e a közepekhez avagy úgy -f-, mint — irányban nagy eltéréseket tüntetnek-e fel ? Ez szintén fontos kérdés, mert évről-évre bizonyos időkben állandóan visszatérő, habár kisebb csapadékmennyiség is, sokkal kedvezőbb helyzetet jelent, mint akár -J-, akár — irányban excessiv jellegre hajló csapadékviszonyok, melyek több évnek a közepében mégis aránylag nagy csapadékmennyiséget mutathatnak fel. Mindezen röviden érintett kérdések szem előtt tartása késztetett arra, hogy a Balaton környékének pontos csapadékviszonyainak feltüntetésére necsak a szokásos közepes csapadékmennyiségben, extrémákban és csapadéksürűségben tüntessem fel a csapadékviszonyokat, hanem kiszámítsam minden állomásomra az úgynevezett csapadékgyakoriságot vagy valószínűséget is kétféle alakjában. Az egyik arra fog megfelelni, hogy valamely helyen, bizonyos határidőn belül hányszor és mekkora csapadék szokott előfordulni, a másik pedig arra,, hogy bizonyos határidőn belül a csapadékos napokon mekkorra csapadék szokott esni. Ezen utóbbi fog igaz képet adni arról, a mit előbb csak a csapadéksürűséggel akartak föltüntetni. Ezen fejezet tehát két részre fog oszlani: a csapadékmennyiségre és a csapadék gyakoriságára. A) Csapadékmennyiség. Ha egyátalán sürgetjük összehasonlító klimatikus munkákban, hogy egyenlő számú és ugyanazon évekből vett feljegyzések alapján történjék az összehasonlítás, akkor különösen sürgetnünk kell ezt a csapadékviszonyok tárgyalásánál. De, míg egyéb fontos éghajlati tényezőnél, ha nem egyenlő számú évekből vannak feljegyzéseink, már néhány évi feljegyzésből igen megközelítő pontossággal segíthetünk e bajon az úgynevezett redukálással: addig a csapadékviszonyoknál ezen módszer nem áll rendelkezésünkre. A csapadékviszonyok ugyanis annyira függnek a helyi körülményektől, két egymáshoz igen közel álló helynek csapadékviszonyai sokszor oly eltérők, hogy a redukálással csak ronthatnánk az anyagon a helyett, hogy az összehasonlíthatóságot könnyebbé tennők. Már most, mivel a helyi viszonyok oly nagy befolyással vannak a csapadékra, mivel a csapadékmennyiség sokszor egymáshoz közel levő helyeken igen vagy leg-