A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A csapadék. 97 alább elég észrevehetőleg eltérő, mivel ezek alapján a redukálás egyenlő periódusra ki van zárva, és mivel másrészről épen ezen körülmények miatt okvetlenül szükséges, hogy a Balaton vidéke csapadékviszonyainak pontos feltüntetésére lehetőleg sok állomás feljegyzései álljanak rendelkezésünkre: azért itt minden állomás adatait fel fogom használni oly formán, hogy csapadékmennyiségüket Balaton-Fürednek és Keszthelynek ugyanazon évekből merített csapadékmennyiségével fogom összevetni. Ezt az eljárást fogom követni azon állomásokon, melyek csak 1891 vagy 1893 óta jegyeztek. A többi állomás adatait azon évekből merítettem, melyeket már többször megjelöltem. Ha ilyképpen nem is egyenlő számú évekből nyert adatok alapján történik az összehasonlítás, megbízhatóságát mégis növeli az a két körülmény, hogy tíz évnél kevesebb (Balaton-Füreden 9) feljegyzésből vett adat nincs köztük, és hogy ezen adatok mind olyan évekből valók, melyek 1874— 1893. közé esnek. Ezeket tekintetbe véve biztosnak, azaz teljesen megbízhatónak tekinthetjük az összehasonlíthatóságot akkor, ha meggondoljuk, hogy az összehasonlítást már a feljegyzések módja — melyeket itt bővebben ismertetni nincs helyén — sem engedi meg egy-két milliméternyi pontosságig. Itt is először évszakonkinti és évi eloszlásában tárgyalom a csapadékmennyiséget és utána hónaponkint. A táblázatot úgy állítottam össze, hogy utána mindjárt százalékban kifejezve található a csapadékmennyiség, hogy így az egyes helyek adatai évszakonkint is közvetlen összehasonlíthatók legyenek. (Lásd 37. táblázatot.) Az évi csapadékmennyiség legnagyobb Pécsett, legkisebb Városhídvégen. Köztük a különbség 280 mm.-re rúg. 600 mm. alatt marad Városhidvég, Balaton-Füred és Pannonhalma; 700 mm. alatt Keszthely, Kaposvár és Zala-Egerszeg; Szálka épen csak meghaladja a 700 mm.-t; 800 mm.-en felül van Nagy-Kanizsa és Pécs. Vagyis legkevesebb a csapadék a Balatontól északra, a Balaton északkeleti felében és tőle közel délre; nagyobb a Balaton nyugati, délnyugati felében és a tőle nyugatra vagy délnyugatra eső vidéken; a Dunántúl délkeleti felében, Pécs vidékén, nagy csapadékmennyiség található. Az évszakok közül a csapadék minimuma mindegyik helyen télre esik, maximuma Balaton-Füred kivételével nyárra. Az őszi csapadékmennyiség nagyobb, mint a tavaszi, az egy Szálka kivételével. Különben Szálka és Pécs e tekintetben egyenlő viszonyt mutatnak egyforma tavaszi és őszi csapadékkal. Közel egyforma még a tavaszi és őszi csapadékmennyiség Balaton-Füreden és Pannonhalmán. Balaton-Füred a többi helylyel szemben sajátlagos viselkedést tüntet fel őszi maximumával és tavaszi nagy csapadékmennyiségével. A nyári csapadékmennyiség itt csak harmadik helyen áll. Különben ezen a helyen tavasz, nyár és ősz majdnem egyenlő csapadékmennyiséggel szerepelnek. A százalékos eloszlást tekintve legerősebben kifejlett nyári maximuma van Városhidvégnek és Keszthelynek, legkevésbbé kifejlett Pannonhalmának, Pécsnek és Zala-Egerszegnek. Leghatározottabban kifejlett téli minimum található Városhídvégen, Keszthelyt és Kaposvárott, legkevésbbé kifejlett Pannonhalmán. A Dunántúlnak ezen részeiben tehát határozottan nyári maximális csapadékkal találkozunk, bár — a Balaton-Füreden fellépő őszi maximumot nem tekintve — A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. I. köt. 6. rész. 13
