A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A felhőzet. 95 A téli typus, azaz 7 am. maximális, 9 pm. minimális felhőzet, Pannonhalmán és Városhídvégen novembertől februárig terjed, Keszthelyen októbertől márcziusig, Balaton-Füreden szeptembertől márcziusig. Ez utóbbi két helyen tehát az őszből két vagy mind a három hónap, a tavaszból egy hónap a téli typushoz tartozik. Balaton-Füreden és Városhídvégen a többi hónapban 2 pm. maximális, 9 pm. minimális felhőzet található. Ugyanez áll Pannonhalmán és Keszthelyt az ősznek és tavasznak azon hónapjaira, melyek nem a téli typushoz tartoznak, míg a nyári hónapokban egy határozott nyári typus fejlődött ki 2 pm, maximális, 7 am. minimális felhőzettel. Ví. FEJEZET. A csapadék. A Balaton, mint párolgó felület nagyságánál fogva kétségtelen jelentős szerepet játszik a Dunántúl. Az a vízmennyiség, mely a Balatonból napról-napra felszáll és a mely, a szélirányokat tekintve, a Dunántúl minden irányába szétoszlik, mindenesetre alkalmas arra, hogy egyes helyeknek különben talán alacsonyabb csapadékmennyiségét emelje. De, hogy mely irányban érezhető meg legjobban a Balatonnak e téren kifejtett hatása, arra vonatkozólag feljegyzések hiánya miatt biztos feleletet nem adhatunk. De, ha a Dunántúlról a Balatontól minden irányban sűrű és teljesen megbízható adataink volnának is arra vonatkozólag, hogy mely irányból kapják egyes esetekben a csapadékot, akkor is nehéz volna ezen kérdésre határozott feleletet adni. Kizárni egyéb hatásokat és csak egyirányú hatás nagyságát kimutatni akkor, midőn a Dunántúl különben is elég páramennyiséget nyer részint az őt határoló, részint átszelő nagyobb és kisebb folyóktól, nem is számítva a talaj és növényzet folytonos hatását, midőn eme helyben keletkezett páramennyiséget a szélviszonyok egyebünnen folytonosan szaporítják, avagy más irányba, más területre továbbítják : szinte lehetetlen volna. Nehéz másrészről annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mikor van meg valamely helyen a levegőben lévő páramennyiség összesürűsödhetésének lehetősége, hogy a levegőben lévő páramennyiség csapadék alakjában kiválhassék. A hőmérsékleti viszonyokat tekintve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Balatontól egyenesen déli irányban ritkábban van meg a csapadék kiválására szükséges kellő lehűlés, mert itt a páramennyiség általában melegebb helyre kerül; míg például északra avagy délnyugat-nyugatra és délkeletre Szálka környékén általában jobban megvan erre a lehetőség, mert, ha a páramennyiség ezen irányba kerül, akkor melegebb helyről hidegebbre jutott. A szélirányokból és a hőmérsékletből következtetve, tehát egész általánosságban annyit mondhatunk, hogy a Balaton csapadékának legnagyobb részét délnyugatra, nyugatra küldi. Nem is az a czélom e helyütt, hogy a Balatonnak ilyetén hatását kimutassam, hanem az, hogy a rendelkezésemre álló adatok alapján kimutassam, hogy a Balaton környékének minők a csapadékviszonyai és mily viszonyban áll eme vidék a Dunántúl egyéb részeihez. A csapadéknak, mint éghajlati tényezőnek fontos volta megkívánja, hogy a lehető legnagyobb pontossággal tárgyaljuk necsak mennyiség, hanem, gyakoriság szerint is. A csapadéknak' évszakonként vagy hónaponként való megoszlása édes-
