A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

55 A szél denivelláló hatásának oka. ahol z = o\ az érintő hajlásszöge pedig VdxA r z=o P miből következik, hogy C=|p

2 = (r|-fp amiből 1 p

2+ i rprc 4- p V V

4 r

2rc

2 -f 2 rrcp + p

2 Ha r=p, tehát a hullám elérte maximális relativ magasságát, akkor 7] = 0-553 r. A trapéz nem pontosan egyenlő területű a C-vel, miután a cyklois-ív helyett annak érintőjét vettük; annál nagyobb l

esz a hiba, minél nagyobb az 7p így a p ji T 46. ábra. 47. ábra. most kiszámított értéket közelről sem szabad pontosnak tekintenünk, de minden esetre kisebb a valóságnál*) (mert a cyklois-ívvel határolt terület okvetlenül kisebb az érintő által határolt területnél). Ha r — 2 p, ami mély víz felett gyakoribb eset, mint az előbbi, úgy 7} = 0-15l r elég kicsiny ahhoz, hogy kellő pontosságúnak tekintsük. Ha r ugyanaz marad, de p folytonosan női, vagyis a hullám relativ magassága nagyobbodik, akkor az i] is női, amiből az következik, hogy miután az 7] mélységű *) Ezt a dolgot minden esetre jó tudnunk a hullámzó vizén végzett mérczeleolvasások alkalmával. Nem szabad tehát a taréj és völgy leolvasásának számtani közepét venni, mert ez mint látjuk. 1'

u hullám-magassággal külömbözhetik attól a valóban leolvasandó magasságtól, melyet a limnográf is feljegyez. Valószínű, hogy igen sok olyan adat, mely hullámzó vizén leolvasott mérczeállásra vonatkozik, túlságos nagynak mutatja a denivellácziót. Miután a taraj és völgy egyszerű közepe és a valóságos vízállás közötti távolság (•/]) nem állandó, sőt nem is egyszerű függvény szerint változik a hullám relativ magasságával (—Y legczélszerűbb a mérczét nem tenni V IC/ hullámjárta helyre, hanem valamely szűk bejáratú, de mély öbölbe.