A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
54 A szél denivelláló hatásának oka. y — r — z * i /: es x = r. arc. cos —h PI / 1 sP X P Az ET vízszintes, EV függélyes vonal és a VT cyklois-darab által bezárt terület T lesz: E? + P (' z (' T — r. J arc. cos — dz 4- | |/p 2 z 2 dz - P — P és innen J=rj7 cV2 + V ' ' ' ' Az orbitoid-körök középpontján átmenő vízszintes vonal a hullámvonalat középmagasságában átvágja. A 46. ábrában a függélyesen vonalkázott T területből a 7j-et s a nem vonalkázott F területből (a hullámhegy fél keresztmetszeti területéből) E 1 ferdén vonalkázott darabot metszi le. T l és Fj darabok nem egyenlő területűek, hanem A = A + c ahol C az az állandó, mely mutatja, hogy mennyivel nagyobb a hullámvölgy területe, mint a hullámhegyé. Ugyanebből az ábrából T— 7j = rz p — Aj Aj --- rz p — TE 7, behelyettesítve 7j = rup — TE T xE C C = T— rz[j T értékét behozva : ,z Amiből a következők láthatók: 1. A területek külömbsége független a gördülő kör sugarától, tehát a teljesen kifejlődött, az átbukás szélén álló hullámoknál is, amikor r — p lesz. 2. A területkülömbség mindig positiv, tehát a hullámvölgy mindig nagyobb területű, mint a hullámhegy, amiből az következik, hogy a statikai nyomás tekintetében aequivalens nivó az orbitoid-körök középpontjain átmenő vízszintes egyenes alatt van. 3. A területek külömbsége egyenlő az orbitoid-kör területének felével. Az az 7) mélység melylyel az aequivalens nivófelület mélyebben van, mint a hullámmagasság középvonala, egy újabb integrálással megnyerhető, de oly komplikált, hogy igen nehézkes vele tovább dolgoznunk. A cykloisnak épen a rendes hullámoknál középtájra esik az inflexiós pontja, miért is ezt elég közelítéssel egyenesnek tekinthetjük s hogy némi tájékozást nyerjünk az 7} nagyságáról, a C-t olyan trapeznek tekinthetjük, melynek egyik oldala az X tengelynek a cyklois tengelymetszékéig terjedő darabja (OM a 47. ábrában), másik, ezzel párhuzamos oldalát a valóságos egyenlítő vonal (N x N 2) s két rövidebb oldalát az Y tengely és görbe érintője az M pontban (MN %) képezik. A tengelymetszék távola z -D = r - 4- p
