A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
53 A szél denivelláló hatásának oka. Melyik az a nivó, amelylyel a nyugalomban levő víztömeg felszíne határoltatván, a víznyomás egy bizonyos mélységben fekvő sikra (nivófelületre) ugyanakkora volna, mint amelyet a hullámzó felszínnel határolt víztömeg gyakorol. Miután addig, amíg állandó víztömeg-áthelyezés nincs, tehát amíg a hullámzásban részt vevő tömecsek periodikus pályája zárt vonal, a hullámzó mozgás elemeinek eredői egy teljes perióduson belül zérussal egyenlők, tehát a hydrodynamikus nyomások szintén periodikusok a nivófelületek minden pontjában. A hullámhegy elülső lejtője alatt levő pontokon a dynamikus nyomás negativ, miután a vízmolekulák itt emelkedő mozgásban vannak. A hullámhegy hátulsó lejtője alatt fekvő pontokon a hydrodynamikus nyomás nagyobb a statikainál, mert itt a víztömecsek lefelé tartó mozgásban vannak. Tegyük fel egyszerűség kedvéért, hogy a hullámzásban levő vízfelület felszíni pontjainak pályája egy kör, melyet orbitoidkörnek nevezünk. Ekkor a hullámábra. A hullámvonal széf keszlese. felület olyan vízszintes hengerfelület, melynek vezérvonala cyklois. Ez a cyklois úgy szerkeszthető, amint az a 45. ábrában rajzolva van Az r sugarú, úgynevezett gördülő kör gördül AB vonalon s az A pontnál függélyesen álló átmérőjének a középponttól [j távolságra fekvő pontja írja le a VT vonalat, mely nem más, mint a felső nagy nyil irányában haladó hullámmozgás egy hullámának a taraj és a völgy közt fekvő elülső lejtője. Tudjuk, hogy hullámzás alkalmával a felület molekulái a p sugarú orbitoid-körökön egyenletes sebességgel mozognak. A hullámtaraj és hullámvölgy közötti középmagasság az orbitoid-körök középpontjain átmenő egyenes, vagyis ugyanaz, mint amelyet a gördülő kör középpontja gördülés közben leír. A cyklois egyenlete, ha AB az x tengely, A C az y tengely és A a kezdőpont y — r 1 / (V -— r) 2 x — r arc cos - \-o I / 1 — ———1— 1.) P I P 2 Ha pedig a koordináta rendszert átteszszük parallel önmagával a gördülő kör középpontjára, mint kezdőpontra, úgy legyen
