A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
A szél és a denivelláczlók. 47 szél hatása, melynek grafikonja teljesen megfelel a denivelláczióknak. A denivellácziók ábrájában azonban itt is vannak olyan részletek, amelyeket semmiképen sem lehet a szél direkt hatásából kimagyarázni, de ezek nem szabálytalan ingások, hanem nagy valószínűség szerint a ritka leolvasások folytán teljesen álczázott szabályos ingadozások (seiche-ok). Plantamour*) szintén közöl néhány esetet, mikor egy-egy erős szél hatása folytán denivellácziók támadtak, de miután az ő adatai inkább a szabályos ingadozások létrejöttének magyarázataképen szerepelnek, ott fogjuk azokat tárgyalni, különösen, miután a barométer változásait is vizsgálat alá veszi. Tehát a Léman vízszínére is a szél kétségtelenül hat. Az alábbi 42. és 42. ábrákban látszik, hogy egyetlen egy esetben sem marad ki a szélnyomásnak megfelelő vízszínkitérés, de azt is látjuk, hogy szél megszűnte után nem tér vissza a tó vízszíne az eredeti, körülbelül a nyugalmi helyzetnek megfelelő nivóra, hanem visszatértében a nyugalmi nívón mindig túl mozdul tekintélyes kitéréssel s azután az excessust amplitúdó tekintetében hozzá hasonlítható ingások kisérik. Ez kétségkívül lényeges külömbség a Balaton és a Léman denivellácziói közt s arra utal, hogy a két tó vízszínének denivelláczióit módosító okok közt olyanforma külömbségeket keressünk, mint egy kisebb és egy nagyobb súrlódással lengő inga mozgásai közt. A Léman folytonos, bátran mondhatjuk szakadatlan, szabályos, rythmusos ingásai közt jóval nehezebb felismerni a kilendítés idejét, mert lehet, hogy az ok, mely nyugodt felszínen egy különálló denivellácziót szült volna, itt a * Archives d sc. ph. et nat. Geneve, i879. T. I. p. 233. etc. 1878 T LXIV, p. 329.
