A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
48 A szél és a denlve/lácziók. lengések szakadatlan lánczolatában csak nehezen felismerhető amplitúdó-változást, vagy pedig bizonyos esetekben a lengések abscissáinak egyszerű eltolását eredményezi. Igy pl. a 43. ábra első a vonala ábrázoljon egy szabályos ingást. Ha szél hatása folytán nyugodt vizén a b görbében feltüntetett denivelláczió következett volna be, úgy ez a limnograf-görbe járásában egyéb zavart nem idézett volna elő, minthogy a lengéseket ábrázoló görbe abscissáit egy negyedrész periódussal megnövelte volna, tehát az előbbihez képest ellenkező járásúvá vált volna, közbe iktatódván az e—f darab az ábra c-ve 1 jelölt vonalán, mely a szabályos ingás és az esetleges b denivelláczió összetételét mutatja. Épen így, és még számos más módon tűnhetnek el a denivellácziók a szabályos ingások folytonos lánczolatában. *) Azonban általában a tómedenczékben vannak olyan denivellácziók is, melyek a Léman szabályos ingásait amplitúdó tekintetében jelentékenyen felül múlhatják. Igy pl. a Balatonon is vannak olyan szabálytalan kilendülések, melyek a legnagyobb szabályos ingásoknál is nagyobbak. Ha a svájczi tavakon létre jöhetnek ilyen nagyjelentőségű szabálytalan denivellácziók, úgy kétségkívül észlelni kellett őket. A tavi ingadozások tanulmányozásának történetében látjuk, hogy igenis vannak a Lémanon is, a Bodeni tavon is excessus jellegű denivellácziók, melyeknek nagysága talán túl is haladja a Balatonon lehetségesekét. így pl. Genfben feljegyeztetett : 1600. szept. 16-án 162 méter ! 1763. aug. 3-án 1*47 1841. okt. 3-án 1-87 ___ 1890. aug. 20-án 0*63 40. ábra. *) Valószínűleg ennek tulajdonítandó, hogy a seiche-ok periódusának mérésében olyan eltérő adatokat kaphatunk, mint pl. 1891. márczius 26 - 27.-i seiche-sorozatban a Lémanon (Forcl «Le Léman» T. II. p. 120.), amikor az egyes hullámok hosszai a következők: 12. hullám 78 min. 17. hullám 78 min. 13. » 71 » 18. » 73 » 14. » 78 » 19. » 74 » 15. » 75 » 20. » 68 » 16. » 67 » 21 » 77 » A 16 és 17. hullám periódusa közt 11 perez külömbség van, nagyon valószinű, hogy itt valamely szabálytalan denivelláczió van elrejtve, egyébiránt lehet, hogy más oka van, de hogy a periodusok eltolódást nem igen szenvedtek, azt mutatja az, hogy a hullámok középhossza (73'9 min.) nagyon közel megegyezik a legvalószínűbb értékkel, melyet a vizsgálók megállapítottak (73'5 min ). A szabálytalan denivellácziót előidéző ok tolta el a Boden-tó keleti végén felállított limnograf által 1890 május 20 -án rajzolt seiche sorozatot [Forcl: Die Schwankungen d. Bodcnsee-s],Épen az ábra fölé rajzoltatta szerző a május 24-i szép seichc-sorozatot, miből látni, hogy mig május 20-án d. u. 7 órakor még együtt jár a görbe a május 24. d. e 10 óraival; már 20-án este 11 órakor a járás fordított.
