A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

A szél és a denivelláczlók. 45 Eszerint tehát kétségbe vonhatatlan, megczáfolhatatlan tény, hogy a Balaton vízszínének denivelláczióit legnagyobb részben a szél okozza. A felsorolt esetekből világosan látható, hogy amíg a szél gyenge, vagy nem megfelelő irányú, addig lényegesen nem bolygatja meg a tó vízszínének nyugalmi helyzetét. Amint azonban úgy fordul, vagy annyira megerősödik, amint azt előre bocsátott feltételeinkben megkívántuk, a tó felszíne azonnal lényegesen kimozdul a geodeziai nivófelületből, megáradván ott, ahol a szél a tóról a partra jut s elapadván ott, ahol a szárazról viszont a tóra lép. A három év alatt begyűlt adatoknak majdnem minden lapján feltétlenül konstatálva látjuk, hogy a szél ábrájának az abscissa-tengelylyel való metsződése időpontjában a tó felszínén jelentékeny zavarok állnak be és pedig minél meredekebb ez a metszés, annál vehemensebbek a változások, vagyis: ha a szél iránya úgy változik meg, hogy hatása, melyet a denivellácziókra vonatkozólag neki tulajdonítottunk, épen ellenkező lesz, akkor a tó felszínén erős denivellácziók mutatkoznak, annál erősebbek, minél rögtönösebb ez az irányváltozás és a denivellácziók értelme (apadás, vagy áradás tekintetében) ugyanaz, mint amelyet a szélről eleve feltettünk.