A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

A szél és a denivelláczlók. 33 kusan tüntessék fel. A nyilak iránya legyen ugyanaz, mint a szél iránya a nyíl­vessző tőpontján, a nyil hossza pedig legyen arányos a szélerősséggel. A szeleket minden pontban két-két komponensére bontva, az egyenlő nagyságú és előjelű E—W irányúakat teljesen kihúzott, az egyenlő értelmű és nagyságú N—S irányúakat pontozott vonallal összekötve, kapjuk a 25. ábrát, ahol a rétegvonalszerű görbék mellé írt számok a szélerő-komponensek nagyságát jelentik a szokásos módon pozitív előjellel jelöltetvén a N, illetőleg W irányú szelek. 2j. ábra. Egy cyklon felbontása rétegvonalakkal. Mikor már ícy ábrázolva van a cyklon, keressük ki a 26. ábrában a bbbb vonal által jelölt terület felett a közép szélerőt irányra, nagyságra és értelemre nézve helyesen. Úgy bánunk az ábrával, mintha az két egymás fölé rajzolt valóságos rétegterv volna, melyekben a görbék mellé írt számok a rétegvonalak magasságait jelentik. Keressük ki az egyik rendszerben a szokott orometriai módok valamelyike szerint a középmagasságot a bbbb terület felett, ami nem lesz más, mint a közép­erősségű szél illető komponense. Azután a másik rendszerben ugyanezt végre­hajtva, megkapjuk a közép szélerő másik komponensét, mely kettő egymással az A Balaton tud. tanulmányozásának eredméuyei. I. köt. 3. rész. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom