A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
34 A szél és a denlve/lácziók. erők összetételének törvényei szerint összetéve, megadja a közép szélerőt, mely nem más, mint az illető terület felett fúvó olyan szél, mely ugyanazt a hatást hozná létre a vízszín denivellácziója tekintetében, mint a tényleg dühöngő cyklon. Ezzel a széllel kellene tehát a denivellácziók vizsgálatánál dolgoznunk, hogy valóban helyes eredményekre jussunk. A módszer már maga feltünteti, hogy mennyire csalódnánk, ha a tó egyik végén levő szélnek tulajdonítanánk egyedül hatást az illető tó-rész vízállására nézve. Egy példát szolgáltat ez a felhozott eset, vegyük a bbbb vonal területét a Balatonnak s azonnal látjuk, hogy míg Keszthelyen W- szél fújt, Kenesén pedig SSE ( i, addig a közép szélirány SSW, melyet 4 2-del kell mint erősség-fokkal megjelölnünk. Miután ezzel a kétségkívül elég precziz módszerrel*) jutnánk egyedül helyes következtetéshez, ezt lagalább minden kétséges esetben végre kellene hajtani. Oly sok munkát igényel azonban, hogy ha egyébként kellőleg meggyőződünk a szél és denivelláczió összefüggéséről, bátran mellőzhetjük. Annyit azonban láthatunk a módszerből és annak alkalmazásából, hogy egy mércze vízállásának vizsgálatánál közel sem elegendő ennek az egy helynek, t. i. a hol a mércze van, széladatait figyelembe venni. A balatoni limnogrammok vizsgálatánál egy egyszerűbb, de jóval durvább módszerrel kellett megelégednem, mely abban áll, hogy a tó két végén fúvó szelek denivelláló hatásának számtani közepét vettem. A többi tóparti meteorológiai állomások feljegyzéseinek tanulmányozásából arra a megnyugtató eredményre jöttem, hogy ez a közép a tó két végén észlelt szélből nagyon kielégítőleg megfelel czéljainknak. Az eljárást úgy hajtottam végre, hogy először felraktam az illető állomás észleleteinek szél-ordinátáit, azután ezekhez egyszerűen hozzáadtam a másik állomás *) A módszer precziz volta ellen azt a kifogást lehet emelni, hogy a valóságos szeleknek nem lesz teljesen ugyanaz a hatása végered ényben, mint a közepes szélnek. De miután még az egyenletes szélnek a denivelláczióval való összefüggését sem ismerjük, annálfogva ennyire mennünk lehetetlen. A hiba azonban igen kicsiny lehet.
