A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

399 A szél és a denlve/lácziók. 1373-ban . . . a XIV. században 1510-ben . . . 1530-ban . . 1546-ban . . . 1561-ben . . . 1588—1591-ig . . a XVII. században 1615-ben . 1634-ben . . . 1637-ben 1699-ben . . . 1720-ban 1825-ben . . . 1840-ben . . . 1862-ben . . . Összesen . .106 község. A szél tehát minden kétséget kizárólag denivellálja a víz felszínét, történjék ez akár a súrlódással, akár a hullámzásba hozott vízfelület hullámaira, mint a szelet felfogó felületekre gyakorolt nyomással, akár pedig más módon. Eszerint tehát igen valószínű, hogy a mi limnogrammjaink excessus jellegű, szabálytalan denivelláczióit szintén okozhatta a szél. Ezt tüzetesen meg kell vizsgálnunk. Azok a szelek, melyek a Balaton hosszában fújnak keletről nyugatra, azok Keszthelyen felduzzasztják a vizet, míg Kenesén apadást okoznak. A Balaton hosszában nyugatról keletre fúvó szelek és viharok pedig ellenkezőleg, Keszthelyen fognak apadást, Kenesén áradást okozni. A tó hosszára keresztirányban a szél Kenesén és Keszthelyen is csak jelentéktelen színváltozást okozhat, miután az ilyen keresztirányú denivelláczió okvetetlenül kisebb, mint a hosszirányú. Hogyha tehát össze akarom hasonlítani a szelek járását a vízszín magasságának változásával, úgy figyelembe kell vennem a szél irányát és erejét Azok a szelek, melyek az illető hely fő partvonalainak irányára merőlegesek és a part felé tartanak, azok fogják a legnagyobb duzzadást okozni, azok pedig, melyek ugyancsak merőlegesen fújnak a fő partirányra, de a parttól a tó felé irányulnak, azok hozzák létre a legnagyobb apadást, föltevén, hogy erősségük ugyanaz. A partra ferdén fúvó szelek nem fognak teljes erővel hatni, hanem csak azzal az összetevőjükkel, komponensükkel, mely a partra merőleges. A szél hatása kétségkívül annak sebességével áll egyenes arányban. Nagyobb hatást tulajdonítunk tehát sebesebb légáramlatnak, mint lassúbbnak. Hogy a szél sebessége folytán miként denivellálja a vizet, azzal most egyelőre ne törődjünk, tegyük fel, hogy a denivelláczió a szél sebességével egyenesen arányos Legyen PP (17. ábra) a part, mely felé egy V sebességű szél fúj ß szög alatt hajló irányban. A sebességet, mint első rangú mennyiséget közös megállapodásunk szerint ugyan kis betűvel kellene jelölnünk, de itt a sebességet mint az erő mértékét használjuk s amint a közéletben külömböző erősségű szélről szokás beszélni, nevezzük meg itt is a megmért mennyiséget az ő mértékével. Eszerint A sebességű szél helyett mondjunk A erejű szelet. 1 község 6 a Dollartban község a fahde-ban község 19 a Nordstrandon község